Többórás ülés végén a megyei tanács többségi szavazattal eldöntötte, népszavazást ír ki a megyében arról: a lakosság akarja-e vagy sem, hogy módosítsák a jelenlegi Kovászna megye határait, s hogy létrejöjjön egy Székelyföld nevű közigazgatási egység.
A kezdeményezés a Magyar Polgári Párt frakciója részéről jött, azt nem előzte meg összmagyar konzultáció, az RMDSZ-pártiak igyekeztek bizonygatni, hogy az MPP nem gondolta komolyan javaslatát, csupán politikai játékot űz, véres kardként lengeti a székelyföldi autonómia kérdését. A román tanácstagok csoportja nem vett részt a szavazáson.
A határozattervezetet az MPP iktatta július 13-án, ám nem került napirendre. Ezt a párt több ízben kifogásolta, mígnem a múlt havi ülésen a tanácselnök megígérte napirendre tűzését. Tamás Sándor a tegnapi ülés elején jelezte, hogy a határozattervezet nem teljesíti a benyújtás feltételeit, mert csupán kilencen írták alá, s ilyen kezdeményezéshez a testület egyharmada, tehát tíz tag szükséges, ám mégis javasolta megtárgyalását.
Az elnök elmondta, az MPP helyi népszavazások kiírását kezdeményezte 2008-ban, s tizenhárom önkormányzat határozatot is hozott. Mi ennek a hozadéka? – tette fel a szónoki kérdést, s válaszolt is: semmi. A bíróság mindannyit megsemmisítette. Felelevenítette, hogy az MPP-frakció felkészületlenül kezdeményezte március 15-e szabadnappá nyilvánítását, ám az is elbukott a bíróságon. Most feladták a magas labdát a népszavazással, de ők maguk sem tudják, mit akarnak. A múlt havi ülés jegyzőkönyvéből idézte, hogy hárman különbözőképpen határozták meg a népszavazás célját.
Antal Árpád András, Sepsiszentgyörgy polgármestere – aki kezd állandó vendég lenni a megyei tanács ülésein – szakmaiatlannak tartotta az MPP beadványát, s boncolgatni kezdte azt. Tamás Sándor hiányolta a tervezet mellékletét, ugyanis a dokumentumban arra hivatkoznak, ám azóta sem pótolták a hiányt. Mellékletként a Székely Nemzeti Tanács által összeállított Székelyföld autonómiastatútumát nevezték meg a kezdeményezők. Az elnök megkereste a statútumot a világhálón, s az ülésen sorolta kifogásait. Csatlakozott a polgármester is, feltéve a kérdést, mi lesz a Bodza-vidéki települések sorsa, majd hiányolva az újonnan alakult hat községet, melyek nem jelentek meg név szerint.
Tulit Attila (MPP) vállalta, hogy a hibákat kijavítja, ugyanakkor a frakció nevében kikérte, hogy komolytalan hozzáállással vádolták.
Az RMDSZ-frakció Antal Árpád segítségével átfogalmazta a határozattervezetet, melyet az elnök a tanács elé terjesztett.
Sabin Calinic a törvényre hivatkozva megerősítette, hogy a közigazgatási átszervezésről és autonómiáról szóló népszavazás országos érdekű, ezért csak az államfő írhatja ki a parlament véleményezése után, tehát szerinte tárgytalan a kérdés. Másrészt az átfogalmazott tervezetet meg kell tárgyalni a szakbizottságokban – tette hozzá. Ioan Solomon jelezte, hogy a határozattervezet beterjesztése törvénytelen, mert azt csupán kilenc tanácstag írta alá, ekkor Molnár Endre RMDSZ-es tanácstag jelezte, ő lesz a tizedik.
A végső szavazáson a hat román tanácstag nem vett részt, a huszonnégy magyar, RMDSZ-es és MPP-s igennel voksolt. Varga Zoltán főjegyző közölte, a határozatot nem tartja törvényesnek, ezért nem ellenjegyzi, s álláspontjáról tájékoztatja a prefektúrát. Tulit Attila az RMDSZ-es kollégáknak irányozta kérdését: ha amúgy is megszavazták a tervezetet, pozitív lett a végkifejlet, mire volt jó az egész cirkusz, amit elműveltek?
A helyi népszavazást jövő év március 11-re időzítették. Abban az esetben, ha közigazgatási, igazságszolgáltatási eljárás miatt felfüggesztik a határozatot, a bírósági végzés keltezésétől számított húsz nap utáni első vasárnapra halasztják a referendumot. A megye lakosainak két kérdésre kell válaszolniuk: egyetértenek-e Kovászna megye határainak módosításával? Egyetértenek-e Székelyföld nevű közigazgatási egység létrehozásával, és azzal, hogy Kovászna megye ehhez tartozzék?
