Olyan projektekről van szó, amelyekre az uniós pénzügyi hozzájárulás több mint ötven százalék, vagyis 4,7 milliárd euró a 7,3-ból. A helyi infrastruktúra, autópálya- és országútépítésre, környezetvédelemre, távfűtésre vonatkozó szerződések többségét tavaly, illetve idén tavasszal írták alá, de megvalósításuk épp csak a semminél több – még a 2009-ben vagy 2010-ben aláírt projektekben is nehezen tudnak 1 százaléknál magasabb kivitelezési arányt jelenteni. A 2008-as keltezésűek valamivel előrehaladottabb állapotban vannak, de ezek sem lépik át az 50 százalékot – azaz félig sem készültek el. Mindezeket a munkálatokat a 2012–2015 közötti időszakban kell befejezni. A kormány 60-as listáján Kovászna megye egyetlen tétellel szerepel: a vízellátási és csatornázási rendszerek rehabilitálására és bővítésére szánt 86,5 millió euróval, amit 2011–2014 között kell felhasználni. Jelenleg nulla százalékon állunk, 2013-ig tízszázalékos teljesítményt tűzött ki nekünk Bukarest.

Törvénytervezet a nemzetbiztonságról
Nem szeretném, ha a titkosszolgálatok oda jutnának, hogy azt tegyék, amit annak idején a Szekuritáté. Az ilyesmi nem játék, ezek a dolgok egy szép napon ellenünk fordulhatnak – jelentette ki Călin Popescu Tăriceanu, az NLP képviselőházi frakciójának vezetője tegnap az állambiztonságról szóló, ún. Cezar Preda-törvény vitáján. Napirendre tűzését is ő kérte, hogy a dokumentumot ne hallgatólagosan fogadják el. Ez a törvénycsomag komolyan veszélyeztetheti a mai alkotmányos rendet és az alapvető állampolgári jogokat – figyelmeztetett. A képviselők 193 szavazattal és egy ellenszavazattal, hat tartózkodás mellett eldöntötték, hogy ma reggel megkezdik a DLP-s Cezar Preda által benyújtott nemzetbiztonsági törvénytervezet vitáját. Ezt egyedül a DLP képviselői nem óhajtották. Amennyiben a tervezetet november 3-án nem vitatják meg, hallgatólagosan elfogadottnak minősül, és tovább jut a szenátushoz. A képviselőház jogi és védelmi bizottsága kedden kvórumhiány miatt negyedszer halasztotta el a tervezet megvitatását.

Magyar tagozatokat az egyetemeken
A magyar tagozat létrehozását javasolja mintegy negyven romániai magyar értelmiségi egy nyílt levélben azon egyetemi intézetek helyett, amelyek nemrég alakultak meg a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE). A www.magyaregyetem.tk honlapon elérhető nyílt levél szerzője Vekov Károly kolozsvári történész, a dokumentumot mintegy negyven romániai magyar értelmiségi írta alá. A levél szerint a kolozsvári egyetem magyar közössége az új egyetemi charta értelmében sem rendelkezik olyan jogi státussal, amely lehetővé tenné, hogy maga döntsön a magyar nyelvű oktatás sorsáról. Az aláírók szerint a BBTE-n, valamint a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen a magyar oktatóknak egyaránt azt kell kérniük, hogy az egyetemi chartában ne az intézet (departament), valamint az ezek által alkotott magyar vonal (linie), hanem a tagozat (secţie) kifejezés szerepeljen. Magyari Tivadar, a BBTE rektorhelyettese szerint nem a kifejezések a fontosak, hanem az, hogy mi a tényleges gyakorlat.

Betegek a várólistán
Több mint 500 beteg szerepel a fővárosi C. C. Iliescu Intézet várólistáin novemberi és decemberi műtétekre, miközben a szívkórház anyagi helyzete nagyon súlyos, novemberre csak a fizetésalap biztosított, a decemberi költségvetés pedig 87 lej. Şerban Bubenek kórházigazgató nyilatkozata szerint a C. C. Iliescu Intézetben végzik a romániai szívműtétek 50 százalékát, és itt látják el a szív-érrendszeri sebészeti sürgősségi esetek 75 százalékát, a kórház ügyeletes rendelőjében évente több mint 50 000 beteg fordul meg. "2005 után semmilyen adósságunk nem volt. 2010-ben, hogy ne kelljen életmentő műtétekre váró betegeinket elutasítanunk, elköltöttük a felgyűjtött fejlesztési alap egészét, egymillió eurót. Az Egészségbiztosító Pénztár egyáltalán nem adta vissza ezt a pénzt" – közölte Bubenek.