A Bursa üzleti napilapnak nyilatkozó Florin Cîţu ING-bankelnök szerint a hitelminősítő intézet lépése nem meglepő, hiszen az országnak nem sikerül teljesítenie az inflációs célkitűzést, folyómérleghiánya aggasztó szintet ért el, miközben a világgazdaság is kényes helyzetbe került. A bankelnök viszont hozzáfűzte: Románia nem az egyetlen, mely a csatlakozást követően ebben a helyzetben találja magát. Megfelelő pénzügyi és adópolitikával a válság kezelhető lenne, de szerinte ebben a pillanatban a kormány nem tehet semmit, hiszen már adottak a jövő évi költségvetés kiadásai és tervezett hiánya.

Daniel Dăianu közgazdász is úgy látja, hogy a makrogazdasági téren kialakult helyzet nyugtalanságra ad okot, mert mind az élelmiszer-, mind az energiaárak világszinten is növekednek, és semmi esély arra, hogy az irány megforduljon. Szerinte a jövő évben is nagyobb kereslettel számolhat Románia, mint a kínálat, ami növeli az inflációt. A gazdaság viszont nem fog hanyatlani, de több mint bizonyos, hogy növekedése tovább lassul — tette hozzá. A jelenlegi helyzetért a hitelintézményeket okolja, melyek a fogyasztási hitelekre és nem a beruházási hitelekre összpontosítanak, s melyekkel szemben a jegybank csak annyit tehet, hogy növeli az irányadó kamatlábat. Dăianu szerint a szerkezet-átalakítás terén az államnak nincs már sok teendője, a magánszektornak kellene jobban és okosabban mozognia, és szabályoznia az alkalmazotti fizetéseket.

A Rompres hírügynökségnek nyilatkozó jegybanki kormányzó, Mugur Isărescu szerint is a hiányt nem a gazdasági, hanem a pénzügyi szféra okozza. A válsághelyzetért tehát nem a vállalkozók, hanem a bankok hibásak — szögezte le.