A házigazda elmondta, egyúttal a magyar tudomány napját is tartják, hiszen november 3-át azzá nyilvánították annak emlékére, hogy gróf Széchenyi István 1825-ben e napon ajánlotta fel birtokai egyéves jövedelmét a Magyar Tudós Társaság, a Magyar Tudományos Akadémia elődje megalapítására.

Kocs János említette, hogy halottak napja előtt lendül fel a családkutatás, mikor feléled főleg a külföldiekben az érdeklődés őseik iránt. Az előadó ismertette a családkutatás történetét, s a hazai lehetőségeket, végül a célra kialakított programmal számítógép segítségével családfarajzolást is bemutatott. Elmondta, 2005-ben bejegyezték az Erdélyi Genealógiai Társaságot, melynek célja az ágazat népszerűsítése, a családkutatók egy szervezetbe való tömörítése, genealógiai könyvtár összeállítása, erdélyi családkutató központok létrehozása. Eddig 300 000 személy adatait dolgozták fel anyakönyvekből — mondotta Kocs János. Sok háromszéki anyakönyvet digitalizáltak már, s jó néhány család ősfáját is megrajzolták. Háromszéken az első anyakönyv a futásfalvi római katolikus, amelybe 1696-tól jegyezték az adatokat, ezt követi az illyefalvi 1701-ből. Az anyakönyvek zöme 1760 utáni. A régieket a kommunista hatalom begyűjtötte, és az állami levéltár megyei fiókjaiban helyezte el. Érdekes, hogy az erdővidéki anyakönyvek első két kötetét nem adták le az akkori lelkészek, mint ahogy a papolci és kovásznai első anyakönyvek is az egyházközségeknél maradtak.