A Pro Democraţia Szövetség által kidolgozott, a sokat vitatott egyéni körzetes rendszeren alapuló választási szabályzatot e héten juttatják el a szenátushoz, s remélhetőleg a legrövidebb időn belül el is fogadja a testület.
Ezt ígérték a választási reform támogatására vállalkozó pártok, az SZDP, az NLP és a DP vezetői.
(...) Alább röviden ismertetjük a Pro Democraţia parlamenti választásokról szóló szabályzattervezetét. A választások minden válfajának megszervezésével és lebonyolításával kapcsolatos szabályozókat magában foglaló Választási kódex elérhető a www.ziua.ro honlapon.
A lényeges változás, hogy a választópolgár név szerint szavazhat a jelöltekre, nem pedig valamelyik párt által megszabott névsorra. A Pro Democraţia tervezete szerint a szavazólapon név szerint szerepelnek az egyéni szavazókörzet (románul: colegiu) jelöltjei. A pecsétet a kiválasztott jelölt nevét tartalmazó keretbe kell beütni.
Területi felosztás, mandátumok
A Pro Democraţia a képviselőház és a szenátus megválasztására ,,egyéni körzetes, egyfordulós, arányos elosztáson" alapuló rendszert javasol. Az ország nyolc kerületre oszlik — a fejlesztési régiók szerint —, ezek pedig meghatározott számú egyéni körzetekből állnak, amelyeket a szavazók számától függően szabnak meg. Egy körzethez egy nagyvárost vagy körülbelül egy megye egyharmadát kitevő szavazópolgárok tartoznak. Minden körzetben minden párt vagy szövetség egy vagy két jelöltet állíthat. Akire a legtöbb érvényes szavazatot adják, annak jut egy mandátum. Így osztják el az összes mandátum felét. A másik felét a választási kerület szintjén osztják el: előbb megállapítják, hány mandátumra jogosultak a pártok a választási kerület szintjén begyűjtött szavazatok arányában. Az így megszerzett mandátumokból levonják a párt vagy szövetség jelöltjei által az egyéni körzetekben megszerzett mandátumokat. Ami fennmarad, azt azok a jelöltek kapják meg, akik a legnagyobb szavazati arányt érték el körzetükben, de nem nyerték meg a választást. Magyarán: ebben a szakaszban jutnak mandátumhoz a körzetek második és harmadik helyezett jelöltjei.
A gyakorlatban
Ha egy választási kerületben (régióban) tíz képviselőt kell választani, a kerület területén öt egyéni körzetet szerveznek. Mindegyikben egy képviselőt választanak meg, ő szerzi meg ,,első nekifutásra" a legtöbb szavazatot. A másik öt mandátumot elosztják a szavazókerület szintjén: külön minden politikai párt azon jelöltjei jutnak mandátumhoz, akik a legtöbb szavazatot szerezték az egyéni körzetben, de nem nyerték meg a választást saját körzetükben. A mandátumoknak szavazókerületenkénti arányos elosztása révén a pártok olyan mértékben jutnak parlamenti helyekhez, amiként a szavazók támogatását élvezik.(...) A Pro Democraţia a 2000-es és a 2004-es választások eredményeit felhasználva kiszámította, hogy az új szabályozók szerint a pártok nem veszítenének semmit, ám a szavazópolgár az egyéni körzetes választás révén valós politikai képviselethez jutna.
A javasolt választási rendszer néhány népszerű változást tartalmaz, ám hátrányai is vannak.
Előnyök:
— egyszerűbb, gyorsabb, könnyebben adminisztrálható és olcsóbb szavazási módszer
— érthetőbb, az állampolgárokat is bevonja
— vonzó azon választók számára, akik nem tekintik fontosnak a pártok politikáját. Számukra a választások haszna, hogy kijelölhetik megbízottjukat az állammal való kapcsolattartáshoz anélkül, hogy támogatnának egy olyan jelöltlistát, amelyhez semmi közük.
— a választónak lehetősége van megbüntetni azt a képviselőt, akiben csalódott. Ennek pártja hatalmon maradhat, ha a választók bíznak a politikájában, de azon képviselő nélkül, aki a választóinak csalódást okozott.
— esélyt jelent a regionális pártok számára is, melyek a választók helyi, az országos pártok érdekszféráján kívül eső érdekeit képviselik. A kisebbségek pártjai ily módon oda összpontosíthatják erőiket, ahol választóik élnek.
Hátrányok:
— lehetőséget teremt a ,,taktikai szavazásra". Például a választók csak azért szavaznak egy jelöltre, mert sikerét esélyesebbnek látják, és különben voksuk hiábavaló lenne. Ám a vesztes jelöltre leadott szavazat visszakerül ugyanazon párt másik jelöltjéhez a régió szintjén történő kiegyenlítő elosztáskor.
— abban a szavazókerületben (régió), ahol biztos abban, hogy a mandátumoknak több mint felét megszerzi, a pártnak minden egyéni szavazókörzetben két jelöltet kell állítania, hogy legyen, akinek mandátumot adnia a kiegyenlítő elosztás szakaszában.
(Ziua, 2007. június 5., fordította: Forró Eszter)
