A brüsszeli uniós csúcstalálkozón világossá vált, hogy az egyesült Európa (ahogy szarkasztikusan írják a nagy amerikai lapok, az Európai Egyesült Államok) előtt már nincsen két út, csupán egy: még szorosabbá tenni a gazdasági, pénzügyi, politikai együttműködést, újragondolva az unió szabályrendszerét lefektető Lisszaboni Szerződést.
A válság bebizonyította, hogy az európai államok sebezhetőek, több "déli állam" (Görögország, Olaszország, Spanyolország) bedőléssel fenyeget, de a nem egyforma gazdasági helyzetben lévő, óriási adósságokat görgető többi európai ország kilátásai sem túl derűsek. Ráadásul a nagy amerikai hitelminősítő intézetek egyre szkeptikusabban figyelik az unió helyzetét, egyik országot a másik után minősítik le, az euró árfolyama ugrándozik. A legnagyobb amerikai hitelminősítő már rendszerszintű stresszről beszél, amely egyre erősödik az euróövezetben, s a valutaunió egészének adósmegítélésére is negatív hatást gyakorol.
Ebben a helyzetben az unió két legnagyobb gazdasági hatalma, Németország és Franciaország olyan csomaggal állt elő, amely szigorítaná a fiskális politikát, automatikusan büntetnék azokat az országokat, amelyek államháztartási hiánya meghaladja a nemzeti össztermék három százalékát, beleszólhatnának költségvetésükbe, adópolitikájukba. Mindez részben korlátozná a megállapodásokat aláíró országok szuverenitását. Mindennek ára van. Európa két vezető hatalma úgy látja, hogy csak az egységesülő, szigorú pénzügyi politikát folytató Európának lehet jövője. A megszorításokat értjük, de azt, hogy miként lehet egy ilyen megszorító politikának gazdaságélénkítő hatása – egyelőre nem. De nem is az európai nemzetállamok dédelgetett szuverenitásának a megnyirbálása a legnagyobb baj, hanem az, hogy az uniós tagállamok nem egyforma helyzetben vannak. Tegyük fel, hogy mindannyian aláírják márciusban az egyezményt, más útjuk aligha van! (Nagy-Britannia viszont már a csütörtök éjszakai vitában világosan jelezte, hogy nem vállalja ezt az újabb válságkezelő csomagot, mint ahogy az euróövezettől is távol tartotta magát, nem adva fel a fontot...) De semmi biztosíték arra, hogy ez a megszorító csomag sikeres lehet, még akkor sem, ha az unió államainak kiadásai és bevételei egybeesnek. Sok a kérdőjel. S most ismét vissza a nagy francia forradalom egyik legtöbbet vitatott jelszavához, az egyenlőséghez. Ezek az országok nem egyenlőek, sem adósságállományuk, sem pénzügyi, gazdasági helyzetük nem egyforma, ráadásul a munkamorálban is nagy a különbség az északi és a déli államok között. Nem véletlen, hogy az első körben pontosan a déli országok kerültek bajba.
A jövő tehát bizonytalan, holnap még bizonytalanabb lehet, mint ma. De az európai országoknak, ha egyáltalán van, csak együtt lehet esélyük...
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.