Nos, így vagyunk Karatnával is. A víz, amelyről ének is szólt, a Torja pataka. Ha megárad – mondták –, nem áll jót magáért. Most vastag jég borítja, csak ott nem tud befagyni, ahol túl gyors a sodrása. Ilyenkor a gyermekek glicsujoznak rajta, s olykor át is mennek a túlsó partjára. A víz a történelmi Feltorja és Altorját választja el Karatnától, a furcsa hangzású településrésztől. Vala­mikor önálló falu lehetett, külön temploma is van.

Karatna Budapesten is
A történelmi Torja településrészének néveredetéről különböznek a vélemények. Közkézen ez forog: "Karatna falu neve mindenképp a türkökre utal, akik kipcsák-törökös besenyők vagy úzok lehettek. Igen ám, de a Szentföldön a kipcsák-törökös besenyő helynevek teljességgel hiányoznak – írják a szakemberek, annak ellenére, hogy mind az okleveles, mind a régészeti adatok alapján a vidéket a 12. századtól már biztosan besenyők lakták. A helynevek egy része szláv eredetű, ami azt mutatja, hogy a besenyők még itt találták a 7. századtól megtelepedett szlávokat. A helynevek másik része tiszta magyar, a dűlőnevek közt sem találunk törökös eredetűeket. Az pedig, hogy hiányoznak a besenyő szót tartalmazó helynevek, azt mutatja, hogy a besenyők akkora többségben éltek ezen a tájon, hogy a névadás nem megkülönböztető jellegű." Jó emlékű Coroi Artúr történész és régész, Torja első ad hoc polgármestere azt írta: "Az okleveleken kívül az ásatások eredményei is bizonyítják, hogy a Karatna-patak völgyében besenyők laktak. Idetelepedésük egy időben történt a székelyekével, valamikor a 12–13. század elején. A Karatna név szláv eredetű." Nyelvtörténész legyen a talpán, aki megmondja, hogy miért van Budapest XV. kerületében Karatna tér, Karatna utca és Besenyő Park?!
Kissé érthetetlennek tűnt, hogy a túlsúlyban római katolikus Torján, ahol a karatnai nép zömében katolikus, miért református a karatnai templom. Feleletet Beke Boróka karatnai református lelkipásztortól kaptunk, adatai a születő monográfiába illőek.
– A templom helyén eredetileg egy, az Apor család által építtetett kápolna állt, ez 1660-ban jutott az akkor megalakult református gyülekezet tulajdonába. A templom elfoglalásáról a történetíró Apor Péter az alábbiakat jegyezte fel: "Megözvegyült nagyanyám, Imecs Judit idején rabolták el a Karatna fölött épített szentélyt az 1660. esztendőben, épp Szent Theophoria napján. Midőn a processzió – szokás szerint – az altorjai templomtól átvonult e szentélyhez, elöl hordozván a zászlót, amelyet nagyanyám csináltatott, s a neve is rá volt hímezve, a kálvinisták ezt kiáltva jöttek szembe: »Ide nem hozzátok többé Imecs Juditot!«" Ezt a kápolnát 1744-ben bővítették, a templom ekkor érte el a jelenlegi formáját.
– Kérem, szóljon néhány szót mai gyülekezetéről.
– A karatnai református egyházközség Feltorja filiájaként alakult 1600-ban, és csak jóval később, 1740-ben vált anyaegyházköz­séggé. A XX. század közepéig sikerült is megőriznie önállóságát, 1953-tól viszont a feltorjai egyházköz­ség leányegyházközségeként működött, az ottani lelkipásztor és kántor végezte a szolgálatot. 1998-tól önálló lelkésszel működik, 2002 óta missziós egyházközségként, így felvállalva Szárazpatak, Szent­lélek, Kővár, Szentkatolna és Polyán szórványgyülekezeteinek gondjait. A gyülekezet 2003-ban felújíttatta templomát, újravakoltatta és -festette a falakat, villanyt vezettetett, rendezte a környezetét, és felújította a berendezést. A templom orgonája a XIX. század végére keltezhető, feltételezhetően Kolonics István készítette, de sajnos a II. világháború óta menthetetlen állapotban van. A toronyban két harang lakik, a kisebbik harang régi, felirata: Karatnai Ev. ref. Egyház. 1893. Ön­tötte Roth Georg. Braso. A nagy harang felirata: Isten dicsőítésére és magasztalására közadakozásból létesítették az úrnak 1925-ik évében a karatnai ref. egyházközség hívei.
Bekopogtattunk Csíszér Magdolnához, a karatnai református gyülekezet gondnokához.
– Most kilencven körüli Karatnán a reformátusok száma, de a hozzánk tartozó szórványgyülekeztek családjaival együtt 222-en szerepelnek a papírokban. Kevesen vagyunk, gyenge a nép anyagi lehetősége, mégis tervünk, hogy bekeríttessük a temetőt, amelynek közepében áll a templomunk. Így elkerüljük azt, hogy a legelésző állatok bejárjanak a sírok közé, a templom közelébe.

Egy kis helytörténet
Hadd mondjuk el, hogy Karatnán ringatták a bölcsőjét az egykori szászvárosi Kún Kocsárd Magyar Református Kollégium tanárának, s bizonyára itt írták be nevét 1846-ban a református kereszteltek anyakönyvébe De­ák Gerőnek, aki mindvégig előnévként használta szülőhelyét. Karatnai Deák Ge­rő középiskoláit a nagy­enyedi Bethlen-főiskolán végezte 1867-ben, ott hallgatott jogot és teológiát, és tett papi vizsgát. Azután külföldre ment, és a berlini egyetem hallgatója lett. Hazaérkezve rövid ideig a brassói Ne­merét szerkesztette, 1872 őszétől a szászvárosi kollégiumban az ókori klasszika-literatúra tanára volt. Élénk tevékenységet fejtett ki a soknyelvű város társadalmi életében a magyar hazafias irány érvényesülése érdekében, főleg magyar daloskör szervezésével, fenntartásával s vezetésével. Külföldről küldte cikkeit a Kelet és Udvarhely lapokba, közölt az Erdélyi Protestáns Közlönyben, az Egyházi és Iskolai Szemlében, a Család és Iskola című lapban. Bécsben adta ki 1888-ban Magyar Kalliope címmel a két- és háromszólamú egyházi és világi énekek gyűjteményét. Egy másik (víg dalokat is tartalmazó) gyűjteménye, a Da­loskönyv Budapesten jelent meg1892-ben. Ő gyűjtötte – még Karatnán – a Túl a vízen le végedes-végig című éneket.

Vissza a mába
A karatnai általános iskolába bekopogva azt latolgattuk: vajon e gyerekek között lapul-e még egy-egy Deák Gerőhöz hasonló tehetség, aki majd továbbvigye Karatna hírét a XXI. században?
Nincs, és úgy néz ki, hogy nem is lesz gond a fejkvóta bevezetésével Karatnán – tudtuk meg Ópra Vilmos központi igazgatótól –, mert népes a tanulósereg. Az iskolában Kádár Mária tanár fogadott, aki ettől a tanévtől magyar nyelven tanítja hazánk földrajzát. Octavian Mândruţ tankönyvének a sepsiszentgyörgyi Makkfalvi Zsuzsa és csoportja által fordított kiadását mutatja.
– A mi iskolánkban összevont osztályok nincsenek – tájékoztatott. – Az óvodánkba több mint negyven gyerek jár. Ősztől önálló zérós osztály is indul a másik épületünkben, ahol külön osztályterem is lesz számukra –és sorolja is sok-sok karatnai jeles tanuló nevét: Dobra Beáta, Bajcsi Réka, Dobi Eszter, a tehetséges rajzoló Barta Erika, a kitűnő távfutó Sánta Rebeka, s említi a minifoci-bajnokságon jeleskedő fiúkat. Konnáth Zsolt helytörténeti vetélkedőn jeleskedett, jegyzi meg, és sokan mások szép eredményeket értek el a legkülönbözőbb megmérettetéseken.

Karatnai kardvirágok
Karatnán csak ott nem borítja vastag hóréteg az udvarokon pihenő mezőgazdasági gépeket, ahol tetőt építettek feléjük. Így van ez a Csíszér család udvarán is, ahol Csíszér Attila fiatal mezőgazdász fogadott. Ő nem rettent vissza nehézségektől, próbált megállni a saját lábán, gépi felszerelést vásárolt, a család földjein és bérbe vett földeken dolgozik. Testvérével, Csabával pályázati támogatást nyertek. Csaba saját portájukon, mintegy 18 árnyi területen bizonyította be, hogy a karatnai föld is alkalmas virágtermesztésre. Babakrizantémok, kardvirágok, őszirózsák és sok más virág százait szaporítják az idényben – tudtuk meg, ám nem volt könnyű megszerezni ezek számára a piacot. Az áruval elmennek Gyergyóig, s piacra lelnek a Kárpátokon túli Târgovişte és Găeşti környékén is. Édesapjuk, Csíszér Sámuel a karatnai talajról beszél, s elmondja, ha megkapja a kellő sokoldalú kezelést, ad eredményt. Csak ne pusztítanának a mezőszéleken a vadak, miattuk nem lehet több kukoricát termelni. Szereti a karatnai éghajlatot a burgonya, s a nagyobb gazdáknak eladni való fölös termény is marad.
A torjai községvezetés arányosan fejleszti a települést. Karatnára is bevezették az ivóvizet, amelyhez hozzájutnak a tűzoltók is. Tervük a közművesítés folytatása. Az idén indul a szennyvízhálózat kiépítése – tudtuk meg Daragus Attila polgármestertől. A hosszú karatnai főutca aszfaltozása későbbre tolódik, de amíg a szennyvízcsatorna nem kerül a földbe, elhamarkodott lenne. Feltorjától Karatna irányában a Torja vizét sikerült részlegesen szabályozni, hogy mentesítsék a két oldalán fekvő lakott és művelt területeket az árvizektől. Feltorján a Szent Márton-plébánia ajtóját az új plébános, az uzoni származású t. Timár Zoltán nyitotta.
– Ezerkétszáz katolikus lelket pásztorolok – tájékoztatott –, s úgy becsülöm, hogy még kétszáz lehet a magyar ajkú cigányok száma, akik katolikusnak vallják magukat. Most már elmondhatom, hogy ismerem híveimet, mert nemrég ért véget a házszentelés. Népes egyháztanácsa van a plébániának, az új gondnok Daczó Albert.
– Milyen feladatok várnak önökre ebben az esztendőben, eltekintve attól, hogy már kész az új feltorjai katolikus templom terve?
– Fontos feladat ennek az egész épületegyüttesnek, amely mindent magában foglal, a terv szerinti főjavítása. Erre nincsen különösebb anyagi fedezetünk, önerőből kell kiviteleznünk. Egy új templom építése még sokáig várat majd magára, mert most vásároltuk meg a telket itt, a közvetlen szomszédságban, de még annak árát sem tudtuk teljesen törleszteni. Kitartással és Istenben való bizalommal arra is sor kerül.