Azt vettük észre nemcsak itt, hanem megyénk más településein is, hogy a község által támogatott létesítmények hamarabb megszületnek, mint a működtetéshez szükséges feltételek. Valahová ide sorolhatók azok az önkormányzatok által felújított szép és fűtött kultúrotthonok is, amelyekben gyenge vagy semmilyen a téli művelődési élet.
Az itthoniak minden lehetőt megmozgattak annak érdekében, hogy olcsóbb és hatékony természetes gyógytényezőkre – gyógyvizek és mofetták – alapuló új gyógyfürdő épüljön fel a Szentkatolnához tartozó Hatolykán, s lám, működésbe helyezése elé több akadály gördült. Itt a szekér valóban megkerülte a lovat. Tavaly itt voltunk a "próbafürdésnél", mofettáztunk, s most lakat áll a gyógyfürdő ajtaján, pedig már környékét is parkosították.
– Mi a helyzet a hatolykai gyógyfürdővel?
Tusa Levente: Éppen Ön volt az egyike azoknak, akik az első lépések idején elkészítették számunkra a hatolykai hidrogeológiai szaktanulmányt, tehát személyes tanúja annak, hogy elődöm, de én magam is mennyit talpaltunk az egykoron híres és hatékony fürdő megmentése-újraépítése érdekében. Nem mi vagyunk egyedül ebben a helyzetben, ugyanez tapasztalható a már elkészült és a hamarosan kulcsrakész gyógyfürdők esetében is. A megyevezetés lépett, a felső vezetés még várat magára. Sajnos, a fürdő működtetésére a bukaresti jóváhagyások késnek, de gondot okoz a leendő fürdőszemélyzet alkalmazása is, mert jól tudjuk, hogy az állásokat befagyasztották. A megyei tanácsnak szándékában áll olyan egyesület létrehozása, amely működtetné majd a gyógyfürdőket. Erről tárgyalt a megyevezetés velünk, Előpatak, Málnás, Bodok és Bölön polgármestereivel. A célra szakorvost vagy egészségügyi személyt neveznének ki. Mi ügyelünk az épületre, hideg éjszakákon tüzet teszünk, hogy védjük a hálózatot a fagy, a falakat a penész ellen. Imecsfalván most készült el az új művelődési otthon, Szentkatolnán és Márkosfalván javításokat végeztünk, a martonfalvit felújítottuk – de mert főjavítás alatt a helybeli iskola, két osztályt a kultúrházba kellett beköltöztetnünk.
– Lám, a Perla Covasnei borvízpalackozó már működik. Milyen haszna származik ebből az önkormányzatnak?
– Sajnos, nem nálunk, hanem Bukarestben székel, de a terület- és a házadót nekünk fizeti. Az is valami, csepp a tengerben.
– Vegyük sorra a településeket.
– A műemlékvédelem felmérte az imecsfalvi Cserey-kúriát, közösen akarjuk felújítani a művelődési minisztériummal. Soron következne itt a falu ellátása ivóvízzel a gelencei hálózatból. Erre idén akarunk pályázatot készíttetni. Átadtunk egy új ravatalozóházat. Mátisfalvát leszámítva minden faluban elkészültek a ravatalozók. Az önkormányzat méltányosan, évenként 15 000–15 000 lejt biztosított erre a célra minden település számára, 4000 lejjel besegített a megyei tanács is, és a helyiek személyenként 40--40 lejjel járultak hozzá. Járható már a híd a Gelence patakán, s tavasszal kiegészítik a műút menti vízlefolyókat és a gyalogjárókat.
– Mit hozott a tavalyi év a községközpont és a közeli Hatolyka falu számára?
– A község már régebb megépített vízhálózatára itt 50, Hatolykán 25 család rácsatlakozott, és egyfajta siker, hogy a rendszert kiadhattuk a gelencei Tehnoserv cégnek szakszerű működtetés céljából. Jelentős lépés volt, hogy letettük a fővárosban az öt falu közös kanalizálási tervezetét. Gond az, hogy nagy az összértéke: 22 millió lej! Keressük a lehetőséget, hogy pályázati pénzre tehessünk szert. Sajnos, nem készült el a híd a Feketeügyön, de a végéhez közeledik a 150 férőhelyes sportcsarnok építése. S mert tetemes bért fizettünk az óvoda épületére, azt ideiglenesen átköltöztettük az előzőleg kijavított és felújított volt szeszgyár jobb felőli szárnyába. Pályázatot nyertünk egy új óvoda épületének megépítésére a katolnai iskola telkén. Hasonló a helyzet a hatolykai iskola és óvoda épületével, amelyre bért fizetünk az egyháznak. Erre is pályázatot nyertünk, lessük a pénzügyi lehetőségeket. Közel egy kilométeres aszfaltszőnyeget sikerült öntetni Hatolyka Katolna felőli bejáratától egészen a gyógyfürdőig, és itt is átadtunk egy ravatalozót.
– Szóljon, kérem, Kézdimartonfalva és Márkosfalva tavalyi jussairól.
– Martonfalván minden lehetőt megmozgattam, hogy az iskola annyi idő óta vajúdó főjavítását világbanki pályázatból megkezdhessük. A munkálatok haladnak, téli fronton is dolgozik a kivitelező, s az új tanévet biztosan a kész épületben kezdhetik a gyermekek. Javítást igényel a márkosfalvi iskola eléggé megviselt épülete is. Évenként végeztünk itt kisebb javításokat, de főjavítására a pénzt az oktatási minisztériumtól várjuk. Pillanatnyilag erre csak ígéretet kaptunk. Sajnos, esik a tanulólétszám az egész község területén, s a fejkvóta alapján kiszámított pénzalap nem lesz elegendő a tanügyiek fizetésére. Az idei költségvetésből 175 000 lej fizetésalap hiányzik. A tanácsban minden készség adott a község minden iskolájának megőrzésére, keressük a megoldást arra, hogy megkaphassák fizetésüket azok, akik gyermekeinkből embert faragnak. Itt is sikerült egy 1250 méteres új aszfaltburkolatot ráönteni a létező régire.
Azt már csak ráadásként mondjuk el, hogy a Mezőföld falvai élő testvértelepülési és családi kapcsolatokat ápolnak a Franciaországi Buenlas és a Magyarországi Bükkösddel (Szentkatolna), Tardonával (Hatolyka) és Rábcakapival (Márkosfalva).
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.