Fiatalon megszervezte Zágon­ban a jótékony célú nőegyletet, korszerű óvodát hozott létre. 1872-től élete végéig Kéz­divásárhelyhez kötődött. A város polgársága felkarolta az általa megálmodott Er­zsébet árvaleánynevelő-intézet létesítését.
Stefánia 1886-tól a számára legkedvesebb helyet, az intézményt választotta otthonául. Itt oltárképeket, portrékat készített. Megfestette Tre­fort Ágoston (1817–1888) akadémikus, művelődés­politikus, közoktatási és vallásügyi miniszter nagy­méretű portréját (1885). Többek között az ő munkája a Szent Mihály-hegyi római katolikus templom főoltárának képe, amely védőszentjét, Szent Mihály arkangyalt ábrázolja (1899), de a gelencei katolikus nagytemplom Szent Antal-oltár fülkéjében Szent Ilona 2x1,5 méter méretű képe is.
1906. május 26-án, 64 éves korában hunyt el. Kí­vánsága szerint a nevelőintézet udvarára épült kápolnába temették. Ide helyezték el emléktábláját is. Az utódintézményben, a kézdivásárhelyi Kö­zösségi Szolgáltatási Köz­pontban őrzik a nagy­asszony portréját, a Bálint Olga igazgató által vezetett intézmény épületében pedig az alapítók emléktábláit. 2006. május 26-án az utód­intézmény és a Szentkereszty Stephanie Egyesület emléknapot rendezett a nagy­asszony halálának századik évfordulója alkalmából.
Nevét viseli a Szent­ke­reszty Stefánia Kórháza­lapítvány. Közre­műkö­désével 1991-ben helyreállították a nagyasszony nyugvóhelyét, a Szentkereszty-kápolnát, a kórház udvarán elhelyezték portrédomborművét (felvé­telünk), Vetró András alkotását, Lem­hény­ben pedig Szentkereszty-emlékszobát avattak.
2010-ben Kézdivásárhelyen emléknapot tartottak, amikor a bárónőt ábrázoló olajfestményt adományozott a temetkezési kápolnát gondozó utód­intézménynek Kosztándi Jenő helybeli festőművész.