Éles közleményben szólította fel Argentínát IMF-tagsággal járó kötelezettségeire a Nemzetközi Valutaalap igazgatótanácsa. A testület 180 napot adott az országnak arra, hogy hiteles és pontos adatokat szolgáltasson az ország gazdasági helyzetéről, az inflációról és a GDP-ről.
Az IMF igazgatótanácsa február elsejei ülésén tárgyalta meg a teendőket annak ügyében, hogy Argentína megfelelő minőségű adatokat szolgáltasson a Buenos Aires-i tágabb térség inflációs adatairól és a GDP-ről, hogy azok megfeleljenek a nemzetközi statisztikai szabványoknak. Az IMF vezérigazgatója 2012. szeptember 6-án tesz újra jelentést az igazgatótanácsnak a fejleményekről és az intézkedésekről.
Miért a szigor?
Az adatok tisztázását célzó szigor nem az első lépés, sokkal inkább a végső megoldás az IMF részéről. Az igazgatótanács szerint nem volt előrelépés az új nemzeti inflációs index kidolgozásában, vagyis hiába hívta vissza az IMF-et Argentína még 2010-ben, hogy megújítsák és tisztázzák az adatokat, azóta sem történt meg.
Argentína még 2005-ben "zavarta el" az IMF-et, visszafizette az addig kapott hiteleket az államosított magánnyugdíj-pénztári vagyonból és a jegybanki tartalékokból, és azóta sem járult hozzá, hogy a szokásos, 4-es cikkely szerinti felülvizsgálatot az IMF végrehajtsa. Ezáltal kizárólag a hatóságok által szolgáltatott, egyre kevésbé megbízható adatok állnak rendelkezésre.
Az argentin statisztikai adatok iránti bizalom nagyjából 2007 óta rendült meg. Az akkori elnök, Nestor Kirchner ugyanis maga eszközölt változtatásokat az országos statisztikai hivatal munkájában. Az utóbbi időben pedig látványosan különváltak a hivatalos és a piaci elemzők által becsült adatok, miközben az argentin gazdaság az erős túlhevülés jeleit mutatja. Az infláció az elmúlt évben 20–30 százalékos is lehetett a piaci elemzők szerint, míg a hivatalos adat 9 százalék körüli. Sokan vitatják a GDP-adatok pontosságát is. Míg a hivatalos adatok szerint jószerivel nem volt visszaesés a gazdaságban 2008–2009-ben, az elemzők szerint 4 százalék körüli lehetett a gazdaság recessziója 2009-ben. Az argentin kormány eleinte úgy próbálta kezelni a különbségből fakadó kínos helyzetet és az elszaladó inflációs várakozásokat, hogy büntetéseket rótt ki az elemző cégekre. 2010 végén azonban mégis visszahívták az IMF-et, hogy egy technikai misszió keretében segítsenek az új inflációs index megalkotásában és az adatok tisztázásában.
Túlhevült gazdaság
A valós és pontos adatszolgáltatás a hatóságok érdeke is, a válság utáni kilábalásban Argentína mindinkább veszélyzónába került. Az IMF 2011 tavaszi előrejelzésében hívta fel a figyelmet a túlhevült gazdaságokra, amelyek sorában az első éppen Argentína. Ugyanerre jutott az Economist lap is, amikor a túlhevülést vizsgálta a feltörekvő országokban. Hat mutatót használnak: infláció, munkanélküliség szintje az előző tíz év átlagához képest, GDP-növekedés a trendhez képest, hitelezés bővülése, reálkamatok, fizetésimérleg-előrejelzés változása. A túlfűtöttségi index 100 százalékon azt jelzi, hogy mind a hat mutató magas kockázatot jelez. Ezt a túlhevülési mértéket 27 feltörekvő ország közül egyedül Argentína érte el.
