Hárommillióra becsülik a romániai vendégmunkások számát Európában, s mint írtuk már, ezzel Románia első helyen áll a külföldön dolgozó munkaképes lakossági hányad dolgában. Egy mai tagállam sem jutott még ugyanis oda, hogy aktív munkaerejének harmada határain kívülre kényszerüljön.
Politikusaink késnek e tény valódi demográfiai következményeit szóvá tenni a közvélemény előtt, mivel tudva tudják, az ország képtelen lenne visszafogadni e hatalmas tömeget, munkát semmiképpen sem tudna adni neki az az ipar, mely elavult, már-már Don Quijote-i képet idéző "aranykorából" hirtelen és átmenet nélkül rozsdatemetővé vált, összeomlott. Politikusaink hát hallgatnak és örvendenek, hogy a kint tartózkodók a válság hatására még nem indultak meg nagyobb tömegben hazafelé, itt ugyanis nem lehetne mit kezdeni velük.
Ennek alighanem tudatában vannak a kintiek is, mert körömszakadtáig ragaszkodnak állásaikhoz, s ha az elvész, akkor az ideig-óráig még folyósított munkanélküli-segélyhez – a legálisan dolgozóknak kijár valamelyes mértékben –, és ha már egyéb nincs, akkor a reményhez, hogy aláígérve a másiknak, mégiscsak kerül valami munka a spanyol vagy olasz akár feketepiacon is.
Amely munkaerőpiacon ma új irányzatokra figyeltek fel a szakemberek. Az Ibériai-félszigeten az eddig sose tapasztalt munkanélküliség elől (5,4 milliónyian vannak csak Spanyolországban) újabban Dél-Amerikába és Afrikába vándorolnak ki az ottaniak. A nagy világgazdasági válság idején kevés szó esett eddig arról, hogy Brazília és a szubkontinens konjunktúrát él meg, spanyol és portugál politikusok pedig kimondottan arra biztatják honfitársaikat, hogy a nyelvi előnyüket kiaknázva próbáljanak Dél-Amerikában, valamint a volt afrikai gyarmatokon szerencsét. Állítólag tízezrével indultak meg a munka új konkvisztádorai az európai télből a déli félteke nyara felé.
A spanyolországi és portugáliai milliós román tömegre ennek megnyugtatóan kell hatnia. Őrájuk alighanem mindaddig szükség lesz az Ibériai-félszigeten, amíg az eddiginél is kevesebbért hajlandók elvállalni bármit. Tükröződik ez azon, ahogy egyre csökken az általuk évente hazaküldött pénzmennyiség.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
