Az állami támogatásnak számító és a román költségvetésből fizetendő összegekre a jogi személyiségű igénylő február 15-ig – tehát még egy napig – keresheti fel a kifizetési ügynökség megyeközponti irodáját az előzetes beleegyezés megszerzése érdekében. Mellékelni kell még a cég bejegyzési másolatát, a törvényes tulajdonos vagy cégképviselő személyazonossági igazolványának másolatát, a helyi tanács által kiállított, földtulajdont, területnagyságot, esetenként az állatállományt igazoló iratot, valamint a bankhitelszerződés másolatát. Az igénylő gazdaságának szerepelnie kell az országos nyilvántartó rendszerben. A végleges kamattámogatási kérést az igénylőnek február végéig kell benyújtania a tavalyi évre a kifizetési ügynökségnél.
Gazdanap Nagybaconban
Folytatja útját a Kovászna Megyei Szarvasmarhatartó Egye­sület által meghirdetett tájékoztató és problémafelmérő karaván. Az első, szitabodzai sikeres találkozó után holnap 10 órától Nagybaconban gyűlnek össze Erdővidék termelői, állattenyésztői. Az egyesület vezetősége a találkozóra meghívta a megye valamennyi mezőgazdasági szakintézményének vezetőit, valamint a megyei önkormányzat és a helyi községek vezetőit, polgármestereit. A következő találkozót Gidófalván szervezik február 29-én az Olt menti gazdák kérésére.
Áldozatul esett esőerdők
A földművelés elősegíthette háromezer évvel ezelőtt, hogy hirtelen eltűnjenek a kiterjedt közép-afrikai esőerdők, amelyeket szavannák váltottak fel, hangsúlyozzák francia kutatók a Science legújabb szá­mában. Germain Bayon, a plouzané-i Tengeri Kutatások Európai Intézetének geokémikusa kollégáival a Kongó folyó torkolatában magfúrással vett tengeri üledékminták segítségével elemezte az elmúlt negyvenezer év éghajlati viszonyait. A kutatócsoport olyan geokémiai markereket keresett, mint a hidrogén, amelyből a csapadékmennyiségre és a természetes talajerózióra lehet következtetni. Vizsgálták ugyancsak a káliumot és alumíniumot a mintákban, amelyek arról tanúskodtak, hogy Kr. e. 1500 táján erőteljes talajerózió kezdődött, ez az időpont egybeesik azzal, amikor a térségben megtelepedtek a bantu nyelvet beszélő törzsek. A korábbi mintákban a vegyi markerek a csapadék által okozott talajerózió "mintázatát" mutatták. Háromezer évvel ezelőtt viszont a talajerózió már egészen más képet mutatott: noha az éghajlat ekkor szárazabbá vált, vagyis csökkennie kellett volna az eróziónak, a jelenség kiterjedt. A kutatók rámutatnak, hogy az időjárás, a csapadékok okozta természetes talajeróziót felgyorsíthatja az erdők kivágása és az intenzív földművelés. A farmerek kivágták az erdőségeket, hogy termőföldhöz jussanak, s legyen tüzelőanyag a kohók működtetéséhez. Tevékenységük a szárazabbá váló éghajlat mellett hozzájárult az esőerdők kipusztulásához.