A sportvilág oldaláról nézve a tényeket, gazdag hét elé nézünk, hiszen Lake Placidban indul a bobvilágbajnokság, holnap Finnországban megkezdődik a légfegyveres Európa-bajnokság, a hét végén Moszkvában a gyorskorcsolyázók versenyeznek majd a négytávú összetett világbajnoki címéért, a törökországi Erzurumban pedig az északi sí legjobbjai kezdik meg küzdelmüket a világbajnoki címekért. Reméljük, az úgymond téli sportokban lesz mit néznünk a képernyőkön.
"Magyarul nézve" a téli sportküzdelmeket, igazán nyugodtan, higgadtan szurkolhatjuk végig, mert csak távoli rokonaink laknak a hó- és jégmezők birodalmában, ahol például már 1893-ban megrendezték az első gyorskorcsolya-világbajnokságot, ahol mindjárt a világbajnokságok első korszakában jó rokonokként szurkolhattunk a finn Clas Thunbergnek – aki el is jutott öt világbajnoki aranyéremig, akárcsak szomszédja, a norvég Oscar Mathisen –, s milyen jó, hogy bemelegítettünk ott kint, a lelátón, mert lám, a negyvenes évek végén, egészen pontosan 1949-ben jött nemzettársunk, Pajor Kornél, s ámulatba ejtette a derék skandinávokat, megnyerve a világbajnokság aranyérmét, aztán két évvel később "hontalan"-ként (elhagyta hazáját, s még nem szerzett más állampolgárságot) bronzéremmel gazdagította trófeakincsét. S ha valaki azt feltételezi, hogy csak magyar legény villogott a jéggyűrűn, téved, mert volt egy Hunyady Emesénk is, aki éppen "sógorék" (osztrákok) színeiben versenyezve nyert olimpiai és világbajnoki címet, érmeket... Na, hát Moszkvában nem lesz Pajorunk, Hunyadynk, de sebaj, hiszen él bennünk a remény, hogy majd még egyszer lesz...
1908-ban született meg az ötlet, hogy életre kellene hívni a sísport csúcsszervezetét, mely kezébe venné a versenyek rendezését, aztán 1924-ben az első téli olimpia helyszínén, Chamonix-ban meg is alakították a Fédération Internationale de Skit, mely 1937-ben (eléggé későn) meg is rendezte az első világbajnokságot. Hogy miért ilyen későn? A norvégok ellenezték a világbajnokságok szervezését, mert féltették a Holmekollen-versenyeket, a svédek pedig az Északi Játékokat... Végül csak beindult a világbajnokságok sorozata, amely olyan neveket futtatott fel a téli sportok egére, mint a svéd Sixten Jernberg (nyolcszoros világbajnok), a norvég Johan Gröttumsbraaten a maga hat világbajnoki aranyával... a nőknél a szovjet Alevtyina Kolcsina (nyolcszoros világbajnok). S akkor még nem szóltunk a szovjet, az olasz, a német sífutókról, a finn, francia, német sífutó lányokról... Sokan, nagyon sokan ragyogtak a sípályák csillagos egén.
Ami pedig a bobot illeti, 1924-től szerepel az olimpián és világbajnokságokon, először a négyes, majd a kettes bobok robogtak a pálya jégcsatornájában iszonyatos sebességgel. Az első világbajnokságot Svájc nyerte, a következő vb-n csak második lett úgy, hogy a három Fonjallaz fivér ült be a négyes bobba. Harmincegy évvel később aztán jött egy osztrák négyes négy Isser fivérrel, az eredménye: bronzérem. A legjobb bobpilótaként ma is az olasz Eugenio Montit emlegetik, aki tizenegyszer robogott fel a vb dobogójának tetejére.
Nos, így állunk a téli sportokkal, valamivel jobb a helyzet a légfegyvereknél, ott mindig volt és van most is magyar éremesélyes, mint például a légpuska címvédője, Sidi Péter vagy Csonka Zsófia, Somogyi Péter... Jó szurkolást, a versenyzőknek sok sikert! (-ros)
Európa-bajnok Spanyolország
Horvátországban véget ért a teremlabdarúgó (futsal) Európa-bajnokság. A bajnoki címet Spanyolország szerezte meg, miután a döntőben 3–1-re legyőzte Oroszországot. A bronzérem Olaszországé. (á)
Zambia Afrika bajnoka
Befejeződött a fekete kontinens labdarúgó-bajnoksága. A dobogósok: 1. Zambia, 2. Elefántcsontpart (a döntőben 0–0, tizenegyesekkel 8–7), 3. Mali (miután a kisdöntőben 2–0-ra legyőzte Ghána együttesét). (-s)
