Ritkán találkoznak, akkor is a tagok csupán harmada, elsorolják a panaszokat – és máris vége a társadalmi párbeszéd megyei bizottsága gyűlésének. Mindez nem csak a nyolc hónapos szünet után tegnap tartott ülést jellemzi, így fest a bizottság egész évi tevékenysége is.
A szakszervezetek, munkáltatók, megyei intézmények képviselőiből álló társadalmi párbeszéd bizottság tegnapi ülésén három kérdéssel foglalkoztak. Kiderült: a szakszervezetek beadványaira ritkán érkezik válasz, ha igen, akkor nem a törvényes határidőn belül; a megyei nyugdíjpénztár tavaly 512 panaszra válaszolt, kihallgatásra pedig 345-en jelentkeztek; a Boc-kormány alatt a tanügyi alkalmazottakat huszonnyolcféle jogosultságuktól fosztották meg. A bizottság huszonöt jegyzett tagjából nyolcan voltak jelen.
A megyei nyugdíjpénztárnál iktatott panaszok negyede arról tanúskodik, sok nyugdíjas félreértelmezte az egészségbiztosítási törvény tavaly életbe lépett módosítását, azt gondolta, csak a 740 lej fölötti összeg után kell fizetnie az 5,5 százalékos egészségbiztosítást, holott a jogszabály a 740 lejnél nagyobb nyugdíjak teljes összegére vonatkozik. A nehéz munkakörülmények után járó, elmaradt pótlékok kifizetését, a nyugdíjak újraszámítását, a számítás alapját képező pontok megítélésének indoklását kérték a beadványok megfogalmazói – tájékoztatott Bartók Gabriella, a megyei nyugdíjpénztár igazgatóhelyettese.
A legvehemensebben Nagy Gábor, a Tanügyiek Szabad Szakszervezetének háromszéki elnöke adta elő az ágazatban dolgozók sérelmeit. A bizalmi huszonnyolc jognak a felfüggesztését sorolta, volt olyan, amely minden állami alkalmazottat érint, nagyon sok azonban kizárólag a tanügyiekre vonatkozik. Többek között eltörölték az érdemfizetést, az összevont osztályokban tanító pedagógusoknak járó pótlékot, a kisegítő oktatói személyzetnek adható érdemfokozatot, a stressz- és hűségpótlékot, a százeurós könyvvásárlási támogatást és még sok más juttatást. Bár a pedagógusok ingázási költségeinek megtérítése kötelező, az önkormányzatok egy része akkor sem tesz ennek eleget, ha a szakszervezet pert nyert ellenük – hangsúlyozta a bizalmi. Példaként Árapatakot említette, ahol a községközponti és az előpataki iskola ingázó pedagógusait képviselő szakszervezet alapfokon pert nyert, az önkormányzat akkor sem fizetett, inkább megfellebbezte a határozatot, az ügyet március 8-án a brassói táblabíróságon tárgyalják.
Arra, hogy mennyire nem létezik társadalmi párbeszéd, egy másik példát is említett Nagy Gábor: az előkészítő osztályok bevezetéséről a kormány anélkül döntött, hogy konzultált volna az érintettekkel. A szabad szakszervezet múlt héten országos felmérést végzett szülők és pedagógusok körében, ebből kiderült: a közel kétezer megkérdezett háromnegyede nem ért egyet az intézkedéssel, akik pedig elfogadhatónak tartják, azok is úgy vélik, nincs előkészítve, hiányzik a tanterv, nem lehet tudni, kik fognak tanítani ezekben az osztályokban, sőt, sok iskolában tanterem sincs.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
