Többek között pontosabban meghatározták, ki minősül a volt nómenklatúra tagjának. Erre azért volt szükség, mert az Alkotmánybíróság az eredeti megfogalmazást visszadobta. Az immár végleges szöveg szerint azok a személyek nem választhatóak és nem nevezhetőek ki bizonyos tisztségekbe, akik a Román Kommunista Párt központi, regionális és rajoni vezetésében tevékenykedtek, akik a valamikori Román Munkáspárt és az Államtanács tagjai, vagy miniszterek, államtitkárok, kiadóigazgatók, illetve a Securitate alkalmazottjai vagy besúgói voltak. Az RMDSZ javaslatára a kört az igazságszolgáltatás 1989. előtti vezetőire és ügyészeire is kiterjesztették – az előterjesztő Máté András Levente képviselő szerint "ezáltal az ’56-os forradalom résztvevőit kivizsgáló ügyészekre is érvényes lesz" a tilalom. Az egykori KISZ-vezetőket és a diplomatákat kivették a törvényből. A felsoroltak számára elzárt tisztségek: államelnök, szenátor, képviselő, miniszter, államtitkár, kormányfőtitkár, EP-képviselő, helyi vagy megyei tanácstag, megyei tanácselnök, az állami vállalatok, a közszolgálati tévé és rádió vezetősége, de nincs keresnivalójuk az országos egészségbiztosítási pénztár, a törvényhozási tanács és a jegybank élén sem.
Módosítják az új oktatási törvényt
A tanév végéig katedrán maradhatnak a nyugdíjkorhatárt elért tanárok, a felekezeti oktatás pedig kisebb létszámmal is működhet – többek között ezeket a módosításokat fogadta el tegnap a szenátus oktatási szakbizottsága az új tanügyi törvényre vonatkozóan. A végső döntés a plénumra tartozik. Ha az is rábólint, a felekezeti iskolák önálló jogi személyiségéhez szükséges létszám 300-ról 200-ra csökken, ami számos kisvárosi intézmény működését könnyíti meg – előnyös többek között a kézdivásárhelyi Református Kollégium számára is, ahol jelenleg 213 diák tanul. Megengednék a honatyák azt is, hogy a 65. életévüket betöltött tanárok főállásban dolgozzanak az iskolai év végéig (a jelenlegi szabályozás szerint januártól már nyugdíjazni kellett őket). Ez a javaslat eredetileg csak az egyetemi oktatókra terjedt ki, Bokor Tibor szenátor kérésére azonban a közoktatásban alkalmazott pedagógusokra is kiterjesztették.
Nyelvpótlékról megosztottan
A szenátus közigazgatási bizottsága kedvezőtlenül, az emberjogi és kisebbségügyi bizottság viszont kedvezően véleményezte azt a javaslatot, amely szerint a közhivatalnokok 10–10 százalékos fizetésemelésben részesülnének, ha ismerik egy vagy több, az adott közigazgatási területen élő kisebbség nyelvét. A helyi közigazgatási törvényt kiegészítő indítványt Márton Árpád és Máté András Levente RMDSZ-politikus nyújtotta be. A végszó a szenátus plénumáé.
Az emberölés nem évül el
A szándékos emberölés, a népirtás, az emberiesség elleni bűncselekmények és a háborús bűncselekmények nem évülhetnek el – döntötte el tegnap a képviselőház 172 szavazattal egy ellenében, a büntető törvénykönyv módosítása során. A szöveg végleges. * 166 szavazattal, három ellenszavazat és két tartózkodás mellett a családon belüli erőszakra vonatkozó törvénytervezetet is elfogadta a képviselőház; a jogszabály leszögezi ennek formáit, jogorvoslati lehetőségeit, és nem csak az erőszaktevőt, hanem a segítségnyújtást megtagadó hatóságokat is büntetéssel sújtja. Ez a tervezet már csak az államfő aláírására vár.
Meleşcanu felesküdött
Teodor Meleşcanu ellenzéki politikus lett a külföldi hírszerzés új igazgatója: a parlament rábólintott a kinevezésére, és az esküt is letette. A tisztség betöltésére egy nappal korábban Traian Băsescu államfő kérte fel, miután a kormányalakításra jelölt Mihai Răzvan Ungureanu lemondott. Az NLP-s Meleşcanu, aki korábban védelmi és külügyminiszter is volt, az ellenzék távollétében 238 támogató voksot kapott, valamint egy ellenszavazatot. Megbízatása idejére párttagságát felfüggeszti.