Az EU tagországainak külügyminiszterei javasolják, hogy Szerbia váljon hivatalos EU-tagjelöltté, de a végleges határozatot a tagországok állam- és kormányfői hozzák meg a hét második felében tartandó értekezletükön. Újdonság, hogy a csatlakozás fontos feltételeként tüntették fel a kisebbségvédelmet.
Győri Enikő, a magyar külügyminisztérium uniós ügyekért felelős államtitkára a találkozó után hívta fel a figyelmet arra, hogy a témáról kiadott miniszteri következtetéshez csatolt egyik nyilatkozat az uniós csatlakozás fontos elemének minősíti a kisebbségek jogainak védelmét és tiszteletben tartását, továbbmenve az eddigi megfogalmazásokon, amelyek "a kisebbséghez tartozó személyek" jogainak védelmét mondták ki. A nyilatkozat szerint Szerbiában még további előrehaladást kell elérni, hogy a gyakorlatban is érvényesüljön a kisebbségi jogok védelmét és tiszteletét szolgáló jogi és intézményes keret. Az Európai Bizottság ezt továbbra is figyeli, és idén októberben, az uniós bővítési folyamatra vonatkozó éves előrehaladási jelentésben erre a kérdésre is kitér majd. "Magyar, közép-európai és összeurópai szempontból ez nagyon fontos dokumentum" – értékelte Győri Enikő.
A keddi ülésen a helyszíni beszámolók szerint éppen azért nem sikerült eljutni a végérvényes döntésig, mert Románia további garanciákat tartott szükségesnek a Szerbiában élő román kisebbség védelmében. Bizonyos források szerint Bukarest álláspontját befolyásolta az is, hogy Románia mindeddig nem nyerte el az EU teljes támogatását ahhoz, hogy csatlakozzék a schengeni övezethez.
A Szerbiával kapcsolatban egyhangúlag elfogadott következtetésekben a külügyminiszteri tanács elismerte, hogy mindhárom kérdésben, amelyet az Európai Tanács (vagyis az állam- és kormányfők ülése) feltételként fogalmazott meg Szerbiának a tagjelölti státus elnyeréséhez, volt olyan szintű előrehaladás, amely alapján Szerbia megkaphatja a státust.
