– Nagyon sok panaszszót lehetett hallani tavaly Kökösről. Mi­lyen gondokkal küszködtek?
– Tavaly a makrogazdaság stabilizálódásáról beszéltek, de ez nem hozott olyan gazdasági fellendülést, ami az életszínvonal emelkedését is eredményezte volna. Községünk esetében a felhalmozott adósságok törlesztése maradt a legnagyobb gond. Lemaradások vannak az elkezdett befektetések folytatásában, befejezésében. Gondolok itt a 2007-ben elkezdett szennyvíztisztító állomásra, a 2008 óta készülő kökösi vízhálózatra. Annak ellenére, hogy ezek a községnek nagyon fontosak, tavaly egyáltalán nem haladt a munka. Kilincseltünk, de nem kaptuk meg a kormány részéről a szükséges pénzt. A szennyvíztisztító finanszírozásának késése miatt a község nem vehet részt más a szennyvízcsatornázást érintő pályázatokon. A vízhálózat építése csak akkor folytatódik, ha kifizettük a kivitelező felé felhalmozott adósságunkat, azért is, hogy a falu ne váljon hosszú időre építőteleppé.
– A szűkös pénzügyi keret mellett mit tudtak megvalósítani?
– Leginkább a kökösi sportbázis építését finanszírozták. El­készült az öltöző, megtettük az első lépéseket a focipálya felújítására, környezete kiépítésére. A sportpálya mellé tervezzük az óvodát, reméljük, idén el is kezdődhet a munka. Sikerült felújítani a kultúrotthont. Kicseréltük a régi ajtókat, parkettáztunk, meszeltünk. Tizenkét új padot is vásároltunk.
– Figyelnek a rendezett faluképre?
– Tavaly négyszáz díszfacsemetét ültettünk. Nagyon sok önkéntes vett részt az akcióban, iskolások, felnőttek, cégek alkalmazottjai, civil szervezetek dolgoztak azért, hogy Kökös zöld oázis lehessen. A munkát idén is folytatjuk. Meg kell jegyezni, a lakosság többsége odafigyel arra, hogy a porták eleje, a házak homlokzata rendben legyen. Az önkormányzat saját erőből mutatós utcanévtáblákat szerelt fel.
– Az utóbbi időben nem sokat lehetett hallani a korábban tervezett vízimadár-rezervátumról. Ho­gyan áll ez a munka?
– Két évvel ezelőtt kavicskitermelésbe kezdett egy vállalkozó. A kitermelés helyén keletkező tavaknak és környezetüknek akarunk vendégforgalmi rendeltetést adni. A környéken most is létező állóvizek számos madárfaj élőhelyei. Erdős részek hiányában a madarak kénytelenek a mezőgazdasági kultúrákban költeni, itt viszont állandóan zavarják őket. Ezért tervezzük erdő telepítését, tucatnyi faféleség ültetését.
– Tavaly ünnepelték Kökös írásos említésének 550. évfordulóját.
– Kulturális és sportesemények révén is próbáltunk ünnepelni. Mo­tor­kerékpár-versenyt, minifoci-bajnokságot szerveztünk, melyre nyolc csapat nevezett be. Kitüntettük a falu legfiatalabb és legidősebb polgárát is. Szobrot avattunk a községháza előtt. Júliusban került sor az önkéntes tűzoltók versenyére. Műsort adott elő a Manó Óvoda és a Gábor Áron-iskola közössége, kóruszászlót kapott a község Harmónia énekkara.
– Sok gazda kifogásolta tavaly, hogy visszamenőleg is adót kell fizetniük a földek jövedelme után. Mennyi pénzről van szó?
– Plugor Sándor mérnök számolta ki, hogy csak Kökös településen háromszázezer lejjel tartoznak a gazdák az államkasszának. Úgy tudjuk, az adóbehajtást országos szinten csak Kovászna megyében erőltetik. Egyre több gazda igényli a különböző támogatási formákat. Tavaly egy új farm létesült, melyhez a fiatal gazdák elindulását támogató pályázaton nyertek pénzt. Ezenkívül még négy hasonló pályázatot tettek le.
– Mit terveznek idénre?
– Prioritás marad a megkezdett befektetések folytatása, befejezése. Napközi, tanítás utáni központ létesítéséről gondolkodunk. Kor­sze­rű­síteni szeretnénk a DC 27A községi utat, javítani a kökösi utcákat. Bácstelekre szennyvíztisztítót tervezünk. De legfőképpen a fejlődésben lévő közösségi élet további támogatását tartjuk szem előtt.