Pert indított Kovászna Megye Tanácsa Barót és Kézdivásárhely önkormányzata ellen, mivel két éve nem fizettek a településükről elszármazott, állami gondozásban levő árva és elhagyott gyermekek után.
A polgármesteri hivatalokat törvény kötelezi, hogy minden, gondozásba került gyerek után törlesszék a megyei tanács által megállapított összeget, jelen esetben az ellátási költségek negyedét kitevő havi 160 lejt. A két polgármester azt nyilatkozta: nem fizetett, mert nem volt pénze, ha a megye nagyobb támogatást nyújtott volna településeiknek, erre is telt volna.
Tamás Sándor megyeitanács-elnök tegnapi sajtótájékoztatóján szívhez szóló szavakkal ecsetelte, hogy Barót és Kézdivásárhely polgármestere egyetlen lejt sem fizetett a gyermekek után sem 2010-ben, sem 2011-ben, ám a megye nem hagyhatta éhezni őket, ezért átutalta a szükséges összegegeket a gyermekjogvédő igazgatóságnak. "Más településeknek is van elmaradásuk, de legalább a jó szándék megmutatkozott, időnként fizettek valamennyit, egyeztettek az átütemezésről" – mondotta. Adataiból kiderül, Barót 2010-ben átutalt 200 lejt, azóta azonban egy vasat sem, adóssága mára elérte a 222 844 lejt, és erre még rájön a 127 127 lejes büntetőkamat is. Kézdivásárhely 305 729 lejjel tartozik, a büntetőkamat 137 606 lej.
Vass Mária, a megyei gyermekjogvédelmi igazgatóság vezetője részleteket is ismertetett. A megyei tanács minden év elején megszavazza a települési hozzájárulásokat, ez jelenleg 160 lej havonta minden gyermek után. Barótnak 43 kiskorú költségeit kellene fedeznie, s havonta 7200 lejt átutalnia, Kézdivásárhelynek 80 gyermek költségeihez kell hozzájárulnia havonta 12 800 lejjel.
Vass Mária azt is elmondta, hogy kimondottan csak az otthonokban, nevelőszülőknél elhelyezett gyermekek után kell fizetniük az önkormányzatoknak, a családban elhelyezettek után nem. Az újságírók további érdeklődésére az is kiderült, a megyében 800 gyermek kap állami gondozást, a megyei tanács kinnlevősége utánuk 875 000 lej, ebből Barót és Kézdivásárhely adóssága majdnem 530 000 lej. Vannak még nagyobb tartozást felhalmozó települések: például Kökös 44 000 lejjel, vagy Hidvég 26 000 lejjel, ám ők időnként valamennyit fizetnek.
A pert február 24-én indította a megyei tanács, számukra kedvező ítélet esetén a bíróság tiszte lesz eldönteni, milyen módon hajtják majd be pénzüket – mondotta Tamás Sándor.
Nagy István, Barót polgármestere röviden válaszolt a Háromszék kérdésére: azért nem fizetett, mert nem volt pénze. Üres büdzsével zárt, nem maradt egy lej sem a forgóalapjában, és a beruházásokat sem tudta befejezni, ugyanakkor a megyei tanácsnak milliók vannak a tartalékalapjában – mondotta. Nem ért egyet azzal sem, hogy nem partnerségben működik az elhagyott gyermekek ellátása, hanem a megye szabja meg, mennyit kell fizetniük. "Ez egy szociális kérdés, és hasonló van még bőven, a 43 rokkantgondozó fizetésének csak 40 százalékát fedezik központi alapokból, a többit nekem kell kifizetnem, pedig azt és az elhagyott gyermekek kiadásait is állami alapokból, a megyei tanácsnak leosztott pénzekből kellene finanszírozni" – mondotta Nagy István. Barót alig kapott pénzt a megyétől, a legutóbbi elosztáskor a legkisebb összeget, 150 000 lejt utalták ki, tehát most ennek másfélszeresét kérik vissza – mondotta Nagy István.
Hasonlóan érvelt Rácz Károly, Kézdivásárhely polgármestere: kevés pénzt kaptak, alig tudtak működni, nem volt, ahonnan fizetniük. A gyermekjogvédelem megyei fennhatóság alatt áll, erkölcsileg sem lett volna elfogadható, ha a kézdivásárhelyiek az ott megkezdett beruházások kárára utalják át a pénzt egy olyan kasszába, amelyben amúgy van bőségesen – mondotta. A per elindítását nem kommentálta, csak annyit fűzött hozzá: úgy látszik, ez bevett szokás az RMDSZ-nél.
