Hideggel és széllel kellett dacolnia, ki Baróton legszentebb ünnepünkön emlékezni akart a márciusi ifjak bátorságára, önzetlenségére és áldozatvállalására. A Barót főterén, majd a véczeri emlékműnél felszólalók a forradalom máig ható erejéről, egyesítő képességéről és szelleméről beszéltek, ám nem hiányoztak a politikai ellenfeleknek szánt, néhol durvább célozgatások sem.
Barót főterén a római katolikus templom előtti téren elsőként a város polgármestere, Nagy István szólt az egybegyűltekhez. Mondanivalója középpontjába a dologra jelentkező Gábor Áront állította: ma is szükség lenne olyanokra, akik nem tisztséget és rangot kérnek, hanem csak a munkához engedélyt, s készek vállalni annak következményeit. Amennyiben ma több, munkája erejében hinni tudó Gábor Áronunk lenne, minden bizonnyal könnyebben vívhatnánk falvaink, városaink életben maradását biztosító harcunkat – jelentette ki Nagy.
Zalaegerszeg alpolgármestere, Balaicz Zoltán városa üdvözletét tolmácsolta, és Orbán Viktor miniszerelnök nevében köszönetet mondott, amiért a barótiak kiálltak a békemenet szervezői mellett. A márciusi ifjak örökségének megőrzését fontosnak nevezte: olyan harcot kezdtek el, mely ha akkor el is veszett, mégis győzedelmes tudott lenni, hiszen kitűzött céljai időben megvalósultak. Sarkad alpolgármestere, dr. Mokán István a magyarságot egyszer s mindenkorra nemzetté kovácsoló történésekről emlékezett, de szólt a székelyek hősi helytállásáról és Gábor Áron ágyúiról is. Keserű Sándor tanár a forradalom kitörését megelőző, illetve követő időket is felelevenítve nyújtott történelmi áttekintőt.
Az ünnepségen fellépett az egyesített gyermek- és felnőttkórus, a felsőrákosi női dalcsoport, a művelődési ház Erdővidék néptánccsoportja.
A véczeri emlékműnél a Csala kürtje fuvószenekar játszott, zászlókkal fiatalok serege vonult fel, a hagyományhoz híven az ürmösiek is megjelentek, s a díszbe öltözött lovasok elődeink virtusát idézték.
Az EMNP baróti elnöke, Szép Béla a mai nemzedékhez szólva azt mondta: kezünkben a jövő, érdekében ki nem cselekszik, áruló. Az SZNT-t képviselő Szabó Miklós szerint százhatvannégy éve nem sokat változott a székelység helyzete, hiszen ma is folytonosan meg kell harcolnunk jogaink érvényesítéséért. Albert Álmos, az RMDSZ szenátora az összefogás erejét méltatta: közösen fellépve van csak esélyünk, hogy az elsorvasztásunkra törekvőkkel szemben fel tudjunk lépni – utalt a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem helyzetére. Márton Árpád RMDSZ-képviselő szerint Gábor Áron bizonyította, hittel és tudással eredményeket lehet elérni – nekünk is követni kell példáját.
Az RMDSZ baróti szervezetének elnöke, Nagy József a közös úton járás eredményeire hívta fel a figyelmet, mondván: Erdővidéken is sok minden megépült ott, "ahol alsóbb és felsőbb szervek összefogtak", a különutas Baróton pedig szinte semmi jelentős nem történt. Az MPP-t képviselő Szilágyi Sándor az önrendelkezés megvalósításának fontosságát emelte ki, majd Nagy József felvetésére adott meglehetősen vulgáris választ, amikor kijelentette: az "ő alsóbb szerve a felsőbb szervekkel van tele".
Krizbai Imre református lelkipásztor áldásában kijelentette, mindenkinek itthon lenne a helye, hiszen az önrendelkezést nem Bukarestben, hanem itthon kell kiharcolni, majd köszönetet mondott azon lengyeleknek, németeknek, litvánoknak és spanyoloknak, akik Magyarországot nem hagyták magára mostani harcában.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
