A Bibarc-tetőtől a Szeredőponkig húzódik az 1896-ban alakult egerpataki közbirtokosság erdő- és legelőterülete. A pár száz hektárra terjedő birtok kezelése nem kis gondokkal jár, ez derült ki a nemrég megtartott évi beszámoló közgyűlésen, ugyanis az elmúlt időszakban újabb erdő- és legelővagyont sikerült visszaszerezni.
Régi óhaja volt ez a tagságnak. A gond csupán annyi, hogy az erről szóló birtoklevelet még nem kapták kézhez, így pedig lényegeset lépni, befektetni, esetleg pályázni szinte lehetetlen. Mert a pénzbeli járandóságot is osztották, a közgyűlésen a távolabbi vidéken élő tagok is megjelentek.
Az államosítás előtt 351,5 hektárnyi vagyonnal rendelkezett ez a közbirtokosság – tájékoztatott Prokop István elnök –, s szerencsés módon, ezt a közös vagyont sikerült is visszaszerezni a rendszerváltozás utáni lehetőségek igénybevételével. Tetemes részt vállalt ebben a rétyi önkormányzat, mert egyrészt feladata volt, másrészt polgármestere, Dálnoki Lajos, a rétyi közbirtokosság elnökeként mondhatni hasonló célokért küzdött-küzd.
– Összesen 273,1 hektár erdőt kaptunk vissza eddig – pontosított az elnök. – Ebben az évben az erdészettel való hosszas párbeszéd után kiegészítették 351 hektárra. A megnövekedett legelőterületünk elérte a 77 hektárt, és 23 hektárnyi erdővel gyarapodik majd az összvagyon. Ígéretet kaptunk a rétyi önkormányzattól, hogy hamarosan kézbe kapjuk a birtoklevelet is.
A birtokosság fővágásból 345 köbméter fát értékesített, és sikerült eladni 107 köbméter fenyőt is. Bevételeit szaporította az a közel 180 folyóméter gyenge minőségű nyír- és nyárfa, amit egy Brassó megyei cég vásárolt fel, valamint a legelőterület után a kifizetési ügynökségtől érkezett közel 6400 lej. Eredményeik között említették, hogy eddig 36 köbméter fát bélyegeztek a tagság számára. A beszámolóban a kiadásokat is ismertették, amelyek tételei: terület- és profitadó, erdőőrzési díj, környezetvédelmi illeték és más, apróbb költségek. Az említett fővágásból kinnlevőségei is vannak a birtokosságnak, s egyik gond éppen annak mielőbbi behajtása. Adósságot nem halmozott fel a birtokosság vezetősége, bankban lévő pénzéből kell azonban majd kiméretnie a most visszakapott erdőterületet. A legelőt a rétyi önkormányzat saját költségén fogja visszaméretni és terepen kijelölni. A közgyűlésen Dálnoki Lajos elmondta: a zabolai gróf Gregor Roy Chowdhury-Mikes, Mikes Ármin dédunokája személyében új résztulajdonos is jelentkezett, aki a dédnagyapja által itt megvásárolt 50 hektárnyi közbirtokossági részvagyon tulajdonosa. A tagság azonban ezt úgy vette tudomásul, hogy emiatt a tagok részarányban nem fognak kevesebbet kapni, mint korábban. És következett a gondok részletezése.
A birtokosság bérbe szeretné adni a legelőterület oroszlánrészét olyan személynek, aki a legújabb törvényeket tiszteletben tartva, a területalapú támogatásból feljavítja a legelőt, a bérlőtől kapott anyagiakból azonban részesülhet a tagság is. Az érthető, hogy a legelőterület egy része időközben beerdősödött, s a tagságnak tudomásul kellett vennie, hogy a faanyag kezelése, esetleges kitermelése kimondottan az erdészeti törvények tiszteletben tartásával végezhető el. Besenyei István, a Zágoni Magánerdészet mérnök-igazgatója szerint újabb gond, hogy az egerpatakiaknak 2013-ban újabb üzemtervet kell rendelniük, ami nyilván újabb kiadást jelent, be kell hozniuk a takarítóvágásban mutatkozó 1650 köbméteres lemaradást, amelynek kitermeltetése sem olyan egyszerű.
Dénes Sándor résztulajdonos felvetette: az egyre nehezebbé és megkötöttebbé váló pénzügyi helyzet miatt a tagságnak azon kellene gondolkodnia, hogy valamilyen hasznot hozó, néhány munkahelyet is teremtő gazdasági tevékenységre pályázzon a közbirtokosság. Példaként említette egy kecskefarm létesítését, vagy az egyre többet emlegetett, magyar szürke húsmarha fajta rideg tenyésztését. Szó esett arról is, hogy a részesedés leosztásánál annyira fontos, közjegyzőnél lefolytatandó örökösödési végzés megszerzése elég nagy gond. Eredményre vezethetne egyelőre az is, hogy a többed-, illetve másod- és harmadrendű örökösök papírra vetett közös egyezség alapján, egymás közt osszák el az anyagiakat, megmentve magukat egy időre a költséges és hosszadalmas közjegyzői formaságoktól.
A közbirtokossági tagok a 2011-es esztendőre is megkapták az osztalékot: 75 lej jutott Egerpatakon egy hektár birtokra. A legelők bérbe adását, valamint az esetleges tisztújítás gondját elhalasztották.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.