A süllyedő hajót – és ezt Băsescu államfő mint egykori hajóskapitány világosan tudja – először mindig a patkányok hagyják el. Érzékeny szimatuk veszélyt jelez, s inkább vállalják a rettegett tengerbe ugrást, mint a hajófenékben a biztos halált, mivel így lesz valamelyes esélyük a túlélésre. Tudjuk, nem sok.
Nem szeretném a politikusokat a menekülő patkányokhoz hasonlítani, ízléstelen, gusztustalan, s méltatlan is lenne. De egy bizonyos: ami az utóbbi években a román parlamentben történik, egyedülálló (és általában nem megszokott) a parlamentáris demokráciák történetében. A képviselők önállósodnak, kilépnek a pártjukból, melynek színeiben és listáján bekerültek a parlamentbe, és alakítanak egy új pártot. Amelyre senki nem szavazott, amelyet bizonyos szigorú vélekedés szerint nem is lehetett volna létrehozni, bár a házszabály meglehetősen homályosan fogalmaz ebben a kérdésben. Tudjuk, ez a párt Gabriel Oprea tábornok vezetésével megalakult, él és virul, köszönik szépen, jól vannak, s támogatják a kormányt. Támogatásuk nélkül már Emil Boc is megbukott volna, több esetben. De ők hűségesen voksoltak, csakhogy közelebb maradjanak a nagy nemzeti csolánhoz, s eredményesen bocsáthassák áruba tőkéjüket, ami, tudjuk (tudjuk?!), a román politikai és gazdasági életet behálózó korrupció mozgatója, éltetője.
Csakhogy legújabban megfordult a trend. Most már a kormánypárthoz, a demokrata-liberálisokhoz hűtlen képviselők és szenátorok nem Oprea tábornok elhíresült szervezetébe állnak be, hanem – érezvén a veszélyt –, a feljövő szocialista-liberális pártszövetségbe, konkrétan a szociáldemokrata és a liberális pártba. A múlt héten minden nap egy-két-három átigazolásról halhattunk. Ez az egész ellenmozgás előbb-utóbb új helyzetet teremt a törvényhozó testületben, megváltoztatva az egyre érzékenyebb, labilisabb erőviszonyokat.
A szenátusban például elvesztette többségét a kormány. És mind reálisabb esélyei vannak az ellenzék legújabb bizalmatlansági indítványa "átmenetelének"! Egy bizonyos: a többféleképpen értelmezhető házszabályt világosabbá kellene tenni, ha egy képviselő kilép a pártjából, veszítse el egyértelműen a mandátumát, vagy tiltsák meg az átigazolást. Mindez, persze, összefügg az összeférhetetlenségi törvénnyel is. Valamiképpen meg kellene gátolni a politikusok önátmentését, visszaállítva a képviselő és a szenátor státusának méltóságát és tekintélyét, amely már romokban hever. Nem véletlen, hogy minden felmérés szerint az ország egyik legnépszerűtlenebb intézménye éppen a parlament, s ebben a képviselők vándorlása (megbízhatatlansága!), az önös érdekek előtérbe kerülése döntő ok.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
