A szavazás után Traian Băsescu államfő konzultációra hívta a parlamenti alakulatokat, majd közölte: Victor Pontát, a Szociáldemokrata Párt elnökét bízza meg kormányalakítással. A megbízott miniszterelnök bejelentette: a lehető legrövidebb időn belül bemutatja csapatát, hogy mielőbb beiktathassák az új kormányt.

Fordult a kocka
A Szociál-Liberális Szövetség márciusban jelentette be a Mihai Răzvan Ungureanu vezette kormány bukásához vezető bizalmatlansági indítvány benyújtásának szándékát, kifogásolva, hogy a miniszterelnök úgymond engedett az RMDSZ zsarolásának, és kormányhatározattal alapított különálló kart a magyar orvosképzés számára a Marosvá­sárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egye­temen. Az eredetileg esélytelennek ítélt indítványban – amelyet elemzők szerint in­kább azért kezdeményeztek, hogy a magyar kártya kijátszásával voksokat szerezzenek – szóvá tették az ország ásványi kincseinek és fontos energiavállalatainak kiárusítását és a közpénzek választási célokra való felhasználását is. A dokumentum vitája előtti hetekben azonban valóságos átigazolási hullám indult el: tíz törvényhozó állt át az ellenzékhez, főként a Demokrata-Liberális Pártból. Többen a MOGYE-határozattal indokolták átállásukat. A hatalom pozíciója egyre ingatagabbá vált, mígnem néhány nappal ezelőtt a szenátusban megszerezte a többséget az ellenzék.
Ennek ellenére, képviselőházi enyhe fölényük tudatában a kormánypártiak bizakodva tekintettek a szavazás elé, igaz, az általuk meghonosított szokás szerint, afféle megelőző intézkedés gyanánt a kormánykoalíció vezetői azt tanácsolták honatyáiknak, ne éljenek szavazati jogukkal, maradjanak a padjaikban a voksolás alatt. Tegnap reggel még maguk az ellenzék vezetői is azt mondták: négy szavazat továbbra is hiányzik az indítvány elfogadásához.

Könny és pártütés
A nacionalista kirohanásoktól sem mentes parlamenti vita amúgy rendkívül feszült hangulatban zajlott, az utolsó pillanatban is voltak átigazolások, a voksokról szinte nyíltan alkudoztak. Igen élesen bírálták egymást a hatalom és az ellenzék képviselői, zsarolással vádolta egyik a másikat. S az is elhangzott, hogy a DLP egyik szenátorát, Sorina Plăcintăt – akiről azt állították, át akar állni a Nemzeti Liberális Pártba – "fogva tartják" Raluca Turcan kormánypárti képviselő irodájában, hogy ne szavazhassa meg az indítványt. Fokozta a feszültséget, hogy a tévékamerák rögzítették, amint Elena Udrea beszélget Plăcintával, ez utóbbi pedig sírva fakadt, és azt rebegte, nem bírja tovább.
Az ülésen felszólaló Mihai Răzvan Ungureanu hangsúlyozta: az ellenzék az ország stabilitását és hitelét áldozta fel egy megalapozatlan, demagóg bizalmatlansági indítvánnyal, amelyet a választási kampány eszközének tekint. "Miért lenne elfogadhatatlan, hogy a kisebbséghez tartozó román állampolgárok nemzeti és kulturális önazonosságuk megőrzésére törekednek, miközben mi, a román állam képviseletében ugyanezt próbáljuk elérni a határon túli román közösségek számára. Az az elfogadhatatlan, hogy egyesek választási tőkét remélnek a letűnt időket idéző nacionalista szónoklatoktól" – mondta a miniszterelnök a MOGYE magyar karának létjogosultságát megkérdőjelező ellenzéki hangulatkeltésre utalva.
Ironikusan válaszolt az ellenzék nacionalista, zsarolásról szóló és az egyetemi autonómiára hivatkozó felvetéseire Markó Béla miniszterelnök-helyettes is: "Nagyon szórakoztat, hogy hirtelen nagy autonómiaharcossá váltak, drága kollégák" – jegyezte meg Markó. Emlékeztette a szociáldemokratákat és liberálisokat, hogy korábban ők is engedtek a magyar szövetség "zsarolásának", amikor kormányzásuk idején szükségük volt az RMDSZ támogatására.
A vita után a kormány bukását már az jelezte: míg a demokrata-liberális és az RMDSZ-es honatyák padjaikban maradtak, a nemzeti kisebbségek frakciójának tagjai éltek szavazati jogukkal. Az indítványt végül 235-en szavazták meg, 9-en ellene voksoltak, négy szavazat érvénytelen volt. Az Ungureanu-kabinet volt Románia legrövidebb életű kormánya az elmúlt két évtizedben: megbízatása 78 napig tartott. A hírre nyugtalanul reagált a pénzügyi világ: a lej erősen gyengült az euróval szemben, a jegybank beavatkozására volt szükség, hogy ne szabaduljon el az árfolyam. Bizonytalanná vált a hitelmegállapodás felülvizsgálatára érkezett Nemzetközi Valutaalap küldöttségének további programja is.
Az események után Emil Boc, a Demokra­ta Liberális Párt elnöke azt mondta: a pártütők buktatták meg a kormányt, és egyes nemzeti kisebbségek képviselői. Ugyanakkor megköszönte az RMDSZ kiállását, amely ígéretéhez híven kitartott a koalíció mellett. Közölte továbbá: a kormánykoalíció megszűnt létezni, a demokrata-liberálisok ellenzékbe vonulnak. Tegnap este azonban a román hírügynökségek jelezték: ingataggá vált Boc pozíciója az alakulaton belül is, számos helyi vezető lemondását követeli.

Ponta alakíthat kormányt
A parlamenti vita után Traian Băsescu államfő a Cotroceni-palotába hívta konzultációra a parlamenti pártokat, az alkotmány értelmében ugyanis neki kell nevesítenie az új kormányfőt. A jelöltnek tíz napon belül kell kormányát kialakítania és bizalmi szavazásra a parlament elé járulnia.
A tárgyalássorozat viszonylag gyorsan lezajlott, a demokrata-liberálisok jelezték: a parlamenti többség hiányában nincs kormányfőjelöltjük, ezért ellenzékbe vonulnak. Az RMDSZ az előrehozott választásokat szorgalmazta. Kelemen Hunor kifejtette: a kormányzást az új parlamenti többségnek kell vállalnia, valószínűsítette, hogy a szövetség ellenzékbe vonul, ugyanakkor hangsúlyozta: a MOGYE-határozat továbbra is érvényben marad, a bizalmatlansági indítvány elfogadása ellenére is, annak hatálytalanításához újabb kormányhatározatra van szükség. Ezért arra biztatta a MOGYE magyar vezetőit, folytassák az intézményépítést. Az ellenzéki pártok – a szociáldemokraták a liberálisok és a konzervatívok – együtt érkeztek a találkozóra, és közölték: vállalják a kormányzást, miniszterelnöknek pedig Victor Pontát javasolják. Mint a találkozót követően Ponta mondta: nincs amiért további fél évet várnia az országnak a gazdasági és társadalmi vál­ság közepette a novemberi választásokig: a Szociál-Liberális Szövetség kész a kormányzásra, és vállalja annak felelősségét.
Este nyolc órakor Traian Băsescu államfő bejelentette: Victor Pontát bízza meg kormányalakítással. Mint mondta, a konzultációk során csak a szociáldemokrata pártelnök neve merült fel miniszterelnök-jelöltként, őt támogatja három ellenzéki párt is. A nemzeti kisebbségek készek támogatni bármilyen kormányt a stabilitás érdekében, ugyanerre az álláspontra helyezkedett a Románia Haladásáért Országos Szövetség (UNPR) is. Az államfő reményét fejezte ki, hogy az új kabinetet mielőbb beiktatják, és hangsúlyozta: nincs semmi ok pánikra.
A bejelentést követően Kelemen Hunor azt mondta, várható volt a döntés. Az RMDSZ elnöke azt emelte ki: az új kormánynak elsődleges feladata a közalkalmazottak bérének visszaállítása. Az RMDSZ várja a kormányprogramot és a miniszterek listáját, azt követően döntik el, megszavazzák-e a Ponta-kabinetet.

EMNP: bukott a kamarilla-politika
A "különben jobb sorsra érdemes" Mihai Răzvan Ungureanu által vezetett kormány bukásával jelképesen megbukott az RMDSZ, valamint az általa immár másfél évtizede gyakorolt hatalomorientált kamarilla-politika, amely egyre inkább csak a pozíciókról, a miniszteri és államtitkári bársonyszékekről szólt, és egyre kevésbé a magyar közösség érdekeiről és megoldatlan dolgairól – áll az Erdélyi Magyar Néppárt tegnapi állásfoglalásában. A Toró T. Tibor pártelnök által aláírt dokumentum szerint a kormányválság és az önkormányzati választások idején az EMNP elengedhetetlennek tartja az erdélyi magyar politikai szervezetek közötti párbeszédet és együttműködést. Az EMNP nyitott az együttműködésre, egyetlen feltételük, hogy most végre ne a miniszteri autókra, a bukaresti pozíciókra és saját fizetésükre figyeljenek, hanem elsődleges szempontjuk az erdélyi magyarság érdeke legyen.