Görögország május 10-én megkapta a nemzetközi segélycsomag esedékes, 5,2 milliárd eurós részletét. A további részletek folyósítása a görögországi helyzet alakulásától függ. A kedden kormányalakítással megbízott görög párt vezére szerint semmisek azok az ígéretek, amelyeket az előző kormány tett a több milliárd eurós mentőcsomag fejében.
Alexisz Ciprasz, a Radikális Baloldal (Sziriza) elnöke szerint a bankokat állami felügyelet alá kell vonni, továbbá nemzetközi bizottsággal kell megvizsgáltatni, vajon jogszerű-e Görögország adósságállománya. "A nép vasárnapi döntése nyomán a mentőcsomagról szóló megállapodás nyilvánvalóan semmis" – hangoztatta Ciprasz.
A Sziriza vezére arra készült, hogy baloldali koalíciót állítson össze, s ezzel megkontrázza a nemzetközi hitelezők "barbár takarékossági diktátumát". Miután nem sikerült összeállítania a kormányt, a választásokon harmadik helyen végzett szocialista párt (PASZOK) elnöke, Evangelisz Venizelosz próbálkozott.Mivel a harmadik kormányalakítási kísérlet sem sikerült, egyre valószínűbb, hogy újabb parlamenti választásokat kell rendezni.
Ciprasz arra szólította fel a PASZOK és a konzervatív Új Demokrácia (ND) vezetőit, hogy vonják vissza a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) és az Európai Uniónak tett ígéreteiket, "hogy elkerüljük az adósság-elengedés következményeit, mert az csődbe sodor bennünket" – fogalmazott a 37 éves pártelnök.
A Sziriza elutasítja az euróválság során folytatott eddigi takarékossági politikát, be akarja szüntetni az államadósság visszafizetését, és a gazdaság élénkítését tűzte ki célul. A PASZOK és az ND, amely tavaly november óta együtt kormányozta Görögországot, ám a választásokon elveszítette parlamenti többségét, ezt irreálisnak tartja.
Az Európai Bizottság óva intette Görögországot attól, hogy eltérjen a korábban elfogadott takarékossági és reformpolitikától. A nemzetközi segélyprogramra szoruló országok számára "nincs más alternatíva, eltekintve a rendezetlen államcsődtől. Ez utóbbi azonban nem lehet alternatívája a bátor takarékossági lépéseknek és a versenyképesség javítását célzó szerkezeti reformoknak" – hangoztatta Brüsszelben José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke.
Olli Rehn uniós pénzügyi biztos azt mondta, hogy a most folyósított összegen felül újabb átutalás csak akkor lehetséges, ha az Európai Bizottság, az IMF és az Európai Központi Bank Athénban megvizsgálta a hitelnyújtás feltételeinek teljesítését.
Múlt héten egy görög kormányzati illetékes azt hangoztatta, Athénnak elég pénze van ahhoz, hogy kitartson július végéig a nemzetközi hitelezők további pénzügyi támogatása nélkül. "Nagyon nehéz lesz, de ha szigorúan betartjuk a kiadásokat, és nem következik be valami drámai az adóbevételek területén, akkor július végéig elleszünk újabb külföldi támogatás nélkül" – mondta a Dow Jones által idézett illetékes.
Az euróövezeti tagországok pénzügyminiszterei február 21-én állapodtak meg a Görögországnak nyújtandó újabb mentőcsomagról, amely 130 milliárd eurós pénzügyi támogatást és a GDP-arányos görög államadósság 121 százalékra történő leszorítását irányozza elő az évtized végéig a mostani 160 százalék körüli szintről. (a hvg.hu nyomán)
