A görög válság kedvezőtlenül érinti a hazai tőzsdei folyamatokat, az euró-lej árfolyam alakulását és így az ország külső finanszírozhatóságát.
A hét elején egy nap leforgása alatt a tőzsde 4 százalékkal csökkent, míg az euró újabb történelmi csúcsokra hágott a lejhez képest (hétfőn a jegybank referenciaára 4,4373 lej volt, kedden 4,4411 lej). Elemzők szerint ez elsősorban a görög gazdasági és politikai válság következménye, hiszen a piacok ideges reagálása annak köszönhető, hogy immár nem az irreális forgatókönyvek közé tartozik Görögország kiesése az eurózónából. Mindez a világméretű pénzügyi válságot elindító Lehman Brothers csődjéhez hasonló sokkot jelenthet.
Ami a hazai tőzsdét és pénzpiacokra gyakorolt hatást illeti, a jegybank felügyelőbizottságának elnöke igyekezett nyugalomra inteni. Nicolae Cinteză szerint a hazai görög bankok stabilak, az anyabankok vállalásaikat teljesítették, de a hazai törvények értelmében a nemzeti bank – rendkívüli esetben – bármikor beavatkozhat, hogy az illető pénzintézetekben elhelyezett, mintegy 4,7 milliárd eurónyi betétállomány biztonságban legyen. Egyébként a görög válság mélyülése leginkább Románia külső finanszírozásának biztonságát érinthetné, ezt a kockázatot azonban a pénzügyminiszter szerint az idei büdzsében már kezelték, ugyanakkor rendelkezésre áll elegendő likviditás, ami több hónapig biztosítja az állam fizetőképességét.
A hét eleji euró-lej árfolyam alakulása továbbra is aggodalomra ad okot. A jegybank közvetett beavatkozása ellenére – a brókerek szerint a nemzeti bank valutaeladással igyekezett mérsékelni a lejre nehezedő nyomást – a napokban nem kizárt a 4,5 lejes pszichológiai küszöb megdöntése sem. A miniszterelnök telefonon beszélt a jegybank vezetőjével, s bár igyekezett megnyugtatni mindenkit arról, hogy a helyzet ellenőrzés alatt áll, a jegybank és a kormány egyeztet, az intézkedések egy irányba hatnak, az árfolyam alakulását fontos és kényes kérdésnek nevezte. Az euró-lej árfolyam jelentős romlása ugyanis szintén az ország külső finanszírozását veszélyezteti.
A szomszédos országok valutái egyébként idén nyertek az euróval szemben, ám 2011-ben jóval nagyobb mértékben értéktelenedtek el, mint a lej. Az Európai Központi Bank adatai szerint a forint az év elejétől 7,2 százalékkal nőtt, miután 13,1 százalékot veszített 2011-ben, a zlotyi idén 3,5 százalékot nyert az euróhoz képest a 2011-es 12,1 százalékos árfolyamveszteség után.(fer-)
