Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

Egy ószemerjai hangszerkészítő

2007. június 14., csütörtök, Faluvilág
Érsek Csaba fiatalon vert gyökeret Háromszéken, s bár ereiben csángó és mezőségi vér csörgedez, Háromszék színeiben aratott sikereket nem egy dalosversenyen. Mi azonban a hangszerkészítő, 25 éves Érsek Csabát kerestük, aki nem hangszerkészítőként kezdte pályafutását, faragóként indult.

Érdekes módon, nagynénje faragott, tőle tanulta meg kezelni a vésőt! A megszépített fától jutott el a megszólalni tudó fáig, merthogy a hangszereket is nemes fából készíti. Gyimesi származású édesanyjától tanult énekelni. Amikor az ütőgardonyt, a kimondottan gyimesi hangszert megismerte, gondolta, megpróbálja elkészíteni. Egy fatörzsből vájja ki, akárcsak a dagasztóteknőket, azért nevezi tekenyőgardonynak.

Még milyen hangszert készít?

— Sámándobot. Utóbbinak csak a kávája és a fogantyúja készül fából, a többi bőrből. Együtt dolgozunk Csibi Szabolcs barátommal, sokat tanultam tőle. Készítettünk tamburicát, vagyis kicsi tamburát. Ez egy kicsi testű és hosszú nyakú pengetőhangszer. Kedveljük Szabolccsal az egy fából való vájt koboz készítését. Eléggé ritka, a moldvai magyarság és a románok használják. Most már a húrokat is saját kezűleg készítjük el kecskebélből, juhbélből. Kimondottan az én specialitásom a nyírből, nyárból, de fenyőből is kivájt havasi kürt. Saját kezemre készítettem, 2,20 méter hosszú. Nemcsak a mócvidék román fánfárosai használták, mert a Gyimesekben is láttam, és Uzonka környékén is, hiszen az enyéim Uzonkában telepedtek le. Van még havasi kürt Gyergyóban és Moldvában. A moldvaiak rövidebbek. Bátyáim korában még három juhásznak volt kürtje, de azokat bádogból készítették, sárgarézből. A fából való havasi kürtnek is szép a hangja. Én dallamokat, népdalokat is meg tudok szólaltatni rajta. Régen ismertek voltak a kürtjelek, főleg a székely lópásztorok használták, busószékelyeknek nevezték őket. Szerették ezt a zajkeltő, jeladó hangszert, de egyszerűbb dallamokat is játszhat rajta az ügyesebb ember.

Érsek Csaba nem csak a hangszerkészítésből él, bár a Szent György-napi vásáron már láthattuk különleges portékáival. Uzonkában még van gazdaság, szereti az egyszerű famunkát. Az ütőgardony, a koboz és a dobok iránt azonban egyre nagyobb a kereslet Erdélyben, a Gyimesekben, Moldvában, de Magyarországon is. Elképzelhető hát, hogy ebből a tudományból, művészetből (?) meg tud, meg tudnak élni majd művelői.

Érdekes módon, nagynénje faragott, tőle tanulta meg kezelni a vésőt! A megszépített fától jutott el a megszólalni tudó fáig, merthogy a hangszereket is nemes fából készíti. Gyimesi származású édesanyjától tanult énekelni. Amikor az , a kimondottan gyimesi hangszert megismerte, gondolta, megpróbálja elkészíteni. Egy fatörzsből vájja ki, akárcsak a dagasztóteknőket, azért nevezi .
Hozzászólások
Szavazás
Ön kire szavaz az elnökválasztás első fordulójában?











eredmények
szavazatok száma 274
szavazógép
2007-06-14: Faluvilág - Kisgyörgy Zoltán:

Egy kissé otthonosabban (Hidvégi öregek)

Tetemes összegből, 195 000 euró pályázati pénzből kezdtek speciális hőszigetelést a hidvégi idősek otthonában — tájékoztatott Camelia Liliana Cucu igazgató.
2007-06-14: Élő múlt - Sylvester Lajos:

A Vásárhelyi Névtelen (Ojtoz-völgyi történetek)

Névtelen leveleket nem szoktunk figyelembe venni s ezekre válaszolni. Most mégis kivételt teszek, mert egy Kézdivásárhelyen postázott, apró betűkkel írt, ötoldalas levélben olyan érdekes és izgalmas információk vannak, amelyek kiegészíthetik vagy megváltoztathatják az 1941―1944 közötti ojtozi és sósmezői katonaéletről és történtekről eddigi ismereteinket.