Egyre többen állítják, hogy az emberek millióit munkatáborokba kényszerítő, nyomorba döntő kommunizmust hasznos lett volna előbb állatokon kipróbálni. A módszert a posztkommunista demokráciára is lehetett volna alkalmazni, így biztosan időben rájöttünk volna, hogy a kutyának se kell – gondoljunk csak Marosvásárhely fekete márciusára, amikor elkezdődött ez az orrba-szájba véleménynyilvánítás.
Késő bánat, hiába fújjuk a himnuszt ébresztőnek, mi csak utólag látjuk, hogy 22 éves erőltetett menetelés után odáig sem értünk el, ahonnan elindultunk. Ezekre gondolok a közelgő választások előtt – az előző szavazópecsét foltos nyomát sikerült lemosnom az ujjaimról, de megvallom, a lelkiismeretemet nem tudtam tisztába tenni. Ezért a sok-sok szépen hangzó program után egyetlen kiegészítést szeretnék látni: minden választási ígéretet jegyzőkönyvbe vesznek, és a mandátum végén leltári pontossággal felülvizsgálnak. Aki nem teljesítette, amire vállalkozott, az fizesse vissza a közpénzekből kapott béreket és juttatásokat, ahogy a munkások fizetését is levonják, ha selejtet termelnek. Lehetne ezt visszamenőleg is alkalmazni – leköszönő vezetőinkre –, mint kormányunk számos megszorító intézkedését és rendeletét. A naplopók megbüntetésével állandó pénzzavarral küszködő kormányunknak annyi bevétele lenne, mint amennyi az országban a mocsok.
Tölgyes Lajos, Brassó – Sepsibükszád
