Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

Svéd sajtó Finnországban

2007. június 14., csütörtök, Világfigyelő
Miközben a határon túli magyar lapok kisebbségi szerepvállalása jórészt kimerül a helyi magyar érdekvédelmi szervezetek közti politikai viták taglalásában, illetve a magyarországi belpolitika kommentálásában, a kisebbségi sajtó Európa számos pontján a kisebbségpolitika első számú színtere.

A demokratikus hagyományokkal rendelkező legtöbb kisebbségi lap folyamatosan szemmel tartja, felügyeli a kisebbségi — azaz nyelvi — jogok teljesülését, és ezáltal gyakran jóval fontosabb érdekvédelmi szerv szerepét tölti be, mint akár egy kisebbségi politikai szervezet.

Noha Finnországban csak mintegy 285 000 svéd él, az országban kilenc svéd napilap jelenik meg, melyek együttes példányszáma meghaladja a 140 000-et. Vagyis Finnországban minden második svéd ajkú polgárra esik egy napilap. A finnországi svéd lapok nagy múlttal rendelkeznek, egyetlen kivételtől eltekintve a 19. században alapították őket.

Közülük az egyik legnépszerűbb, az Österbotten régióban terjesztett Vasabladet. Az újság 25 000 példányban jelenik meg — ami azt jelenti, hogy terjesztési területén minden egyes svéd családba eljut —, a vakok és gyengén látók számára pedig kazettán küldi el híreit. A lap Finnországban a svéd ügyek egyik legfontosabb szószólója, s mint ilyen, működésében kulcsszerepet játszik a svéd nyelv és a nyelvhasználati jogok védelme.

— Lapunk rendszeresen és kiemelten foglalkozik a svéd nyelvet, a nyelvhasználatot érintő kérdésekkel, talán többet, mint bármelyik másik svéd napilap Finnországban — mondja Henrik Stenbäck, a lap helsinki tudósítója. — Az újságírók egyszerűen feladatuknak érzik, hogy védjék a svéd nyelv, illetve az azt használók helyzetét. Persze, ebben igazából nincsen semmi különös, hiszen az országnak van egy nyelvtörvénye, ami jogokat biztosít a svéd ajkúak számára, lapunk pedig egyszerűen szemmel tartja, hogy ezek a jogok mennyire valósulnak meg a gyakorlatban, a mindennapi életben.

— Ha van klasszikus jellemzője a finnországi svéd újságírásnak, az a nyelvhasználati jogok védelme — teszi hozzá Viveca Dahl, a Vasabladet újságírója. — Mindig beszámolunk róla, ha megtudjuk, hogy valakit valamelyik hivatalban — például az adóhivatalban, a rendőrségen vagy a kórházban — nem tudtak kiszolgálni svéd nyelven. Igyekszünk sokat foglalkozni a nyelvhasználati kérdésekkel, mivel úgy érezzük, rendkívül fontosak. Hiszen van egy nyelvtörvény, ami jogokat biztosít számunkra, és ahogy az más törvényekkel kapcsolatban is előfordul, a jogszabály elvárásai, kívánalmai magasak, és bizony nem mindig valósulnak meg maradéktalanul a gyakorlatban. A sajtó feladata pedig az, hogy felhívja a figyelmet a mulasztásokra, hiányosságokra.

Egy tavaly márciusban közzétett felmérés szerint egy átlagos finn állampolgár három napilapot és nyolc hetilapot olvas rendszeresen, de ismeretes, hogy a finnországi svédek valamivel még ennél is többet olvasnak.

— Az, hogy Finnországban a svédek még a finneknél is többet olvasnak, jórészt a finnországi svéd sajtó működésével magyarázható — állítja Tom Moring professzor, a helsinki Svéd Társadalomtudományi Főiskola kommunikáció tanszékének tanára. — A kisebbségi svéd lapokra jellemző az erős regionális karakter, valamint a svéd nyelv és a svéd ügyek elkötelezett védelme, támogatása, ami nagyon fontos azok számára, akik svéd nyelven élik az életüket, és nap mint nap a svéd nyelvet használják. Termé­szetesen lényeges, hogy egy kisebbségi lap ne csak a kisebbségi ügyekben kampányoljon, hiszen ezáltal egyszerűen elveszítené hitelességét. A kisebbségi ügyeket hitelesen kell védeni, és azt hiszem, a finnországi svéd lapok ezt teszik. Ezáltal fenntartják az érdeklődést a finnországi svédek érdekei, illetve a svéd nyelv és a svéd kultúra iránt, az emberek pedig elégedettek velük, szívesen olvassák őket, mert úgy érzik: a finnországi svéd lapok jól teljesítik feladatukat.

Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint jó hatása lesz-e az edzőváltásnak a Sepsi OSK-nál?









eredmények
szavazatok száma 727
szavazógép
2007-06-14: Világfigyelő - x:

Simon Pereszt választották Izrael államfőjévé

Simon Peresz veterán politikust választották meg tegnap Izrael új államfőjévé, megkoronázva ezzel a 83 éves Nobel-békedíjas Peresz sok évtizedes politikai karrierjét.
2007-06-14: Világfigyelő - Szekeres Attila:

Röviden

ENSZ-iroda létesül Budapesten
Budapestre telepíti az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága új adminisztratív és szolgáltató központját. Az intézményben zömében magyarok fognak dolgozni, nagyjából százharminc álláshelyet tölthetnek be. A kormány a központ számára az Ipoly utcában egy új, minden uniós szabványnak megfelelő irodaépület négy felső emeletét bocsátja rendelkezésre.