Nincs könnyű dolguk a szíriai lázadóknak, amikor nemzetközi segítségért kuncsorognak az egyre kegyetlenebb háborúban: miközben az arab országban ismét tetőpontjára hágott az erőszak, az ellenzék még mindig azon fáradozik, hogy hiteles, a külföld számára is elfogadható vezetőt tudjon felmutatni.
A széttagolt, vallási és etnikai kisebbségekkel teli országban új vezetőt választottak a Bassár el-Aszad elnök megdöntéséért küzdő erők.Vezető a kurd kisebbség soraiból
A külföldi hatalmak által is elismert szervezet, a szíriai ellenállást Törökországból koordináló Szíriai Nemzeti Tanács (SNC) új elnöke egy tizenhét éve Svédországban élő professzor lett. Abdulbaszet Szieda nem politikus, nem tagja egyetlen szíriai pártnak vagy szervezetnek sem, és az ország lakosságának mindössze tíz százalékát kitevő kurd kisebbséghez tartozik. Az al-Dzsazíra portréja szerint filozófiából doktorált, és bár emigrációban állítólag „titokban politizált”, fő időtöltése Svédországban az ősi civilizációk tanulmányozása.
Neki kellene egységes mozgalmat szerveznie a lázadókból egy olyan országban, ahol az öldöklés a mindennapok részévé vált, és ahol a különböző felekezetekhez és csoportokhoz tartozó milíciák halomra gyilkolják egymást. Szieda első látásra nem riadt meg a feladattól, és megválasztása után meglehetősen optimista beszéddel rukkolt elő, a kormány közeli bukását és a lázadók győzelmét vizionálva. „A rezsim már az utolsókat rúgja” – közölte első nyilvános beszédében. Érvelése ingatag lábakon állt: szerinte az mutatja a rezsim gyengülését, hogy egyre brutálisabb támadásokkal, bombázásokkal, mészárlással igyekszik nyomást gyakorolni a lázadókra.
Lebombázott falvak, hullahegyek
Bár az ENSZ közvetítésével április elején fegyverszünetet kötöttek a harcoló felek, az országban háromszáz megfigyelő szeme láttára újult ki az erőszak. A felkelők kezén lévő városok környékén brutális öldöklés kezdődött. Emberek százai halnak meg egyrészt a lázadó fegyveresek rajtaütései miatt, másrészt a kormányerők akcióiban. Al-Kubeir faluban 78 emberrel végeztek vélhetően a kormányerők, a nemzetközi megfigyelőket már csak az égő tetemek szaga fogadta. Az öldöklés a múlt héten is folytatódott, az ENSZ megfigyelőinek keddi jelentése szerint a legutóbbi rajtaütésekben a kormányerők már harci helikoptereket is bevetettek, és a háborúnak már gyermekáldozatai is vannak: a jelentés szerint a kormányerők élő pajzsként gyerekeket kötöztek a tankjaikra és csapatszállító járműveikre.
Az országban egyre nagyobb az esélye annak, hogy etnikai vagy vallási alapú polgárháború és népirtás vegye kezdetét a szunnita lázadók, valamint az Aszad-rezsimet támogató alaviták és keresztények között. A brit Telegraph cikke szerint az erőszak féken tartása kezd kicsúszni a szíriai kormány kezéből is: Homsz környékén és az ország középső részén ugyanis már olyan kormánypárti milíciák szerveződnek, amelyek nem tartják elég keménynek a hadsereg válaszát, és a maguk kezébe vennék az ellenzék megregulázását. Az úgynevezett sabiba-milíciák a szír hadseregnél is kegyetlenebb módon kezdtek gyilkolásba, amire válaszul a szunnita felkelők csapatai is egyre több rajtaütést hajtanak végre.
Széthúzó felkelők
Az al-Dzsazíra elemzése szerint Abdulbaszet Sziedát azért választhatták meg ellenzéki vezetővé ebben az eldurvuló helyzetben, mert ő a széthúzó lázadók minden csoportja számára elfogadható, konszenzusos jelölt. „Békéltető, őszinte, független” – jellemezte az al-Dzsazírának az SNC külkapcsolati koordinátora. Kritikusai szerint viszont kevés a politikai tapasztalata, és egyetlen hatalommal bíró ellenzéki csoport sem tekinti saját emberének, így valódi befolyása aligha lesz.
Pedig hatalmas feladat vár rá: a Szíriai Nemzeti Tanács éppen azért választott új elnököt, mert az előző vezetés nem volt képes egységet teremteni, így a felkelés megmaradt szórványos magánakciók kaotikus halmazának. A magát az ország vezetésére is alkalmas szervezetként jellemző tanács eddig nem tudott olyan elismerést kivívni, mint amilyet tavaly a líbiai lázadók Átmeneti Nemzeti Tanácsa szerzett. Míg Líbiában a Moammer Kadhafi ellen lázadó erők szilárd egységbe tömörülve harcolták ki a külföldi hatalmak politikai és katonai támogatását, Szíriában továbbra is döcögve mennek a dolgok.
Az SNC honlapján a tanács azt írja, hogy békés, törvényes eszközökkel akarja megbuktatni a rezsimet, és demokratikus, minden vallást és etnikumot tisztelő Szíriát építene, kritikusai szerint azonban túl nagy befolyása van benne a Muszlim Testvériségnek. Az iszlamisták megerősödését rossz szemmel néző ellenzékiek ezért egy másik szervezetbe, a Nemzeti Koordinációs Bizottságba (NCC) tömörülnek, amely – az SNC-vel ellentétben – kategorikusan elutasítja a külföldi beavatkozást, és a rezsim erőszakos megdöntését sem tartja lehetségesnek, így tárgyalásokat sürget a kormánnyal.
A két, egymással rivalizáló politikai szervezet mellett saját útját járja a tavaly óta szabadságharcot vívó Szabad Szíriai Hadsereg (FSA) is, amely ugyan egyeztet a politikai tanácsokkal, de nem tekinti azokat felettesének. A saját állítása szerint 15 000, külföldi elemzők szerint 7000 fegyverest mozgató, gerillaakciókat végrehajtó lázadó hadsereg megszelídítése és hatékonnyá szervezése szintén olyan feladatnak tűnik, amelybe a filozófusprofesszornak beletörhet a bicskája.
Vezető nélküli forradalom
Abdulbaszet Szieda mégis azt ígérte, keményen megreformálja az ellenzéki tanácsot, és működőképes erőt farag belőle. „Ki fogjuk terjeszteni a tanács bázisát, hogy olyan ernyőszervezetet alkosson, amely alatt az egész ellenzék árnyékot talál” – idézte szavait a New York Times. Az új vezér a lap által idézett szakértők szerint azért is hasznos, mert világi, független vezető, aki megnyugtatja az iszlamisták hatalmától rettegőket, ráadásul kurd, így talán megnyerheti a felkelésnek az attól eddig idegenkedő kurd népességet is.
Elképzelhető persze, hogy a Szíriai Nemzeti Tanácsban legnagyobb befolyással bíró Muszlim Testvériségnek csak átmenetileg van szüksége a professzorra, a BBC tudósítója szerint Szieda akár három hónapon belül is lapátra kerülhet, ha elvégezte a dolgát. A New York Timesnak egy másik ellenzéki vezető azt mondta, a tanács és az iszlamisták sem akarnak az ellenzék élén erős vezetőt látni. Szerintük Szíriában vezér nélküli forradalomnak kell megdöntenie a hatalmat, majd a szabad választásokon kell erős vezetőt választani. (Hasonló volt a helyzet Egyiptomban is, ahol egy markáns vezér nélküli forradalom után a parlamentben, majd várhatóan az elnöki poszton is a Muszlim Testvériség iszlamistái ragadják magukhoz a hatalmat.)
Külföldi segítséget követelnek
Ahhoz azonban, hogy a hatalom megragadásáról egyáltalán szó legyen, előbb meg kellene dönteni a most hatalmon lévő rezsimet. Bassár el-Aszad elnök láthatóan nem tárgyal az ellenzékkel, az egyre fokozódó erőszakban pedig egyik oldal sem hátrál meg. Szieda ezért már megválasztása után arra utalt, hogy a külföld segítségére számít az elnök elkergetéséhez: „Nem akarunk külföldi beavatkozást, de az Aszad-kormány tettei arra kényszerítik Szíria népét, hogy nemzetközi segítséget követeljen” – fogalmazott.
A nemzetközi közösség tavaly óta követi feszülten az országban folyó vérontást, de Oroszország és Kína vétóján eddig mindig elbukott a beavatkozás terve. Néhány arab ország, köztük Szaúd-Arábia már bejelentette, fegyverekkel támogatja a felkelőket, és az USA szervezésében konferenciát is tartottak az ellenzék megsegítéséről. Az egymást követő béketervek azonban mind hatástalannak bizonyultak.
Néhány külföldi elemző szerint most ismét egyre valószínűbb a nemzetközi beavatkozás, mivel a szíriai rezsim a legutóbbi, Kofi Annan korábbi ENSZ-főtitkár által meghirdetett fegyverszünetre is fittyet hányt. William Hague brit külügyminiszter a boszniai háború etnikai tisztogatásaihoz hasonlította a helyzetet, és azt mondta, immár nem zárható ki a katonai beavatkozás, a békés megoldás lehetősége „nyilvánvalóan kifut az időből”.
Amerikai–orosz villongások
A washingtoni Fehér Ház szóvivője szerdán tagadta, hogy az Egyesült Államok fegyvert szállítana a szíriai lázadóknak, amivel állítólag Oroszország megvádolta. „Nem szállítunk és nem szállítottunk fegyvert a szíriai ellenzéknek” – szögezte le Jay Carney elnöki szóvivő. Az amerikai kormányzat már korábban közölte, hogy távközlési és orvosi felszerelést adott nekik, de továbbra is ellenzi a helyzet militarizálását.
A hírügynökségi jelentések szerint Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Teheránban egy tolmácsok közreműködésével tartott sajtótájékoztatón azt mondta, hogy „az Egyesült Államok fegyverekkel látja el az ellenzéket a kormány ellen folyó harcához”. Az orosz külügyminisztérium ennek kapcsán cáfolatot adott ki, amely szerint fordítási hiba történt, a szöveg orosz változatában ugyanis az szerepel, hogy az Egyesült Államok „a térségbe” szállít fegyvereket.
Hillary Clinton amerikai külügyminiszter múlt héten kétszer is felszólította Oroszországot, hogy állítsa le a fegyverszállítást Szíriának, és figyelmeztetett, hogy az erőszak spirálja a polgárháború felé sodorja az országot.
(az Origo.hu és az MTI nyomán)
