Ugyanaz az érintés aszerint lesz kellemes vagy kellemetlen számunkra, ahogyan agyunk szociális jelentéssel ruházza fel, az utóbbi felismerése pedig ugyanazon az agyterületen zajlik, ahol az alapvető, fizikai érintési tulajdonságokat kódolja az emberi agy – állapították meg a Kaliforniai Műszaki Egyetem (Caltech) idegkutatói.
„Semmi sem igazán objektív agyunkban. Érzékelésünket mélyen és áthatóan az alakítja, hogy milyenek az érzékelt dologgal kapcsolatos érzelmeink” – foglalta össze Christian Keysers, az amerikai tudományos akadémia folyóiratában, a PNAS-ban megjelent tanulmány egyik szerzője.
A kutatók szerint intuitív módon azt gondolnánk, hogy egy érintésből először annak fizikai jellemzőit – gyorsaságát, erősségét, az érintő bőr durvaságát – érzékeljük, majd egy elkülönülő, következő lépésben dönt agyunk arról, hogy miként értékeli az érintést aszerint, hogy kitől érkezett. A most közzétett tanulmány azonban mást bizonyít.
A Caltech kutatói heteroszexuális férfiakat vontak be vizsgálataikba. Az önkéntesek funkcionális mágneses rezonanciás berendezésbe feküdtek, amellyel folyamatosan nyomon követték agyi aktivitásukat. A tesztben számukra nem láthatóan valaki megcirógatta lábszárukat, miközben egy vonzó nőről készült videót vetítettek szemük elé, amint hasonló simogató mozdulatot végez, vagy egy maszkulin férfit. Kiderült, hogy a tesztalanyok a teljesen egyforma érintéseket kellemesnek érzékelték akkor, amikor közben nőről készült videót néztek, és kellemetlennek, amikor a férfiról készült videót vetítették nekik. Agyi aktivitásuk változása alátámasztotta az önkéntesek állítását.
„Elsőként bizonyítottuk be, hogy az elsődleges szomatoszenzoros kéreg – az olyan alapvető érintési tulajdonságokat, mint egy tárgy simaságát vagy durvaságát kódoló agyterület – az érintés szociális jelentésére is érzékeny” – magyarázta Michael Spezio, a tanulmány társszerzője az egyetem közleményében.
Korábban úgy vélték, hogy külön agyi körök és útvonalak dolgozzák fel egy bőrérintés fizikai vonatkozásait, illetve azt, ahogyan ezt az érintést érzelmileg értelmezzük, azaz kellemesnek vagy kellemetlennek találjuk. „Tanulmányunk ezzel szemben azt mutatta, hogy az érzelmek a szociális jellegű érintések értelmezésének már az első fázisában jelen vannak” – tette hozzá Spezio.
Eredményeiket autista gyerekeknél is felhasználhatják. Azáltal, hogy korai szenzoros élményekkel kialakítják a megfelelő idegi útvonalakat, segíthetik őket abban, hogy a gyengéd szülői érintésre pozitívabb válasszal reagáljanak. A kutatók szerint elképzelhető az is, hogy filmekkel és virtuális valóság vetítésével szexuális és fizikai bántalmazások áldozatainál újraprogramozhatják, hogy egy gyengéd érintésre kedvezően reagáljanak. (MTI)
