Az Egészségügyi Világszervezet statisztikája szerint világszerte legalább húszmillió ember marad életben szívroham vagy agyi katasztrófa után, de életük minősége legtöbbször rossz, ráadásul sokféle és drága kezelést igényelnek.
Ha sikerülne infarktust követően az elhalt szívizomsejteket pótolni, a szívgyógyászati ellátás lehetőségei alapvetően megváltoznának.
Ha valamelyik koszorúérág elzáródik, az általa vérrel, oxigénnel ellátott szívizomterület elhal. Ha ilyenkor a beteg rövid időn belül megfelelő szakintézetbe kerül, jó esélye van arra, hogy túlélje az eseményt, és a későbbi kilátásai is sokkal jobbak. Nem megfelelő ellátás esetén azonban a szív teljesítménye az elhalt szívizomszövet nélkül jelentősen romlik, szívelégtelenség alakul ki, mely folyamatos gyógyszerezést, gondozást igényel, és a betegek gyakran kerülnek vissza a kórházba.
A kutatók már rég keresik a lehetőséget az elhalt szívizomsejtek pótlására. Legígéretesebbnek az őssejtkezelés tűnik, ám mindeddig megbízható megoldás nem született.
A brit Bristol Heart Institute kutatója, Raimondo Ascione és munkacsoportja egy ritka őssejtet, a CD133+ jelzésűt tanulmányozta, mely a köldökzsinórvérben található. Laboratóriumi körülmények között megtalálták azt a módszert, amellyel az őssejt szívizomsejtté alakítható.
A kutatók korábban a saját csontvelőből származó őssejteket használták, de ezek az öregedés és a kockázati tényezők miatt kisebb mértékben tudnak a szívizomzatba beilleszkedni, mint a magzati őssejtek. (MTI)
