Mialatt Szerbiában a különböző politikai pártok tovább folytatják egyre kínosabb násztáncukat az új kormánykoalíció megalakításáért, egy szerb napilap információi szerint Belgrádnak hamarosan fájdalmas döntéseket kell meghoznia.
Az Európai Unió ugyanis véget vethet a Koszovó Szerbia része című ábrándoknak, és olyan lépéseket várhat el, amelyek az elszakadt albán tartomány függetlenségének de facto elismerését jelentenék.
Nem kis felfordulást okozhat a szerb belpolitikában a belgrádi Politika című napilap cikke, mely névtelen brüsszeli forrásokra hivatkozva azt állítja, hogy az Európai Unió új követeléssekkel léphet fel Szerbiával szemben, ha az meg akarja kezdeni a csatlakozási tárgyalásokat. A feltételek mind Koszovóra, a függetlenségét 2008-ban egyoldalúan kikiáltó albán többségű egykori szerb tartományra, és annak szerbek által lakott északi részére vonatkoznak.
A Politika értesülései szerint Brüsszel elvárja, hogy Szerbia az iskolákon és kórházakon kívül minden intézményét felszámolja Észak-Koszovó területén, tegye lehetővé koszovói külképviseleti iroda létrehozását Belgrádban, és maga is küldjön nagykövetet Pristinába. Bele kellene egyeznie abba, hogy Koszovó saját országhívó telefonszámkódot kapjon, valamint a legmagasabb állami szinten kellene tárgyalásokat kezdenie az albánokkal. Nem kérdés, hogy a fenti feltételek teljesítése a diplomácia nyelvéről átfordítva a hivatalos szerb álláspont elvetését és a tartomány de facto önállóságának elismerését jelentené.
Míg Szerbia (az alkotmányában is rögzített) alapelve, hogy Koszovó függetlenségét semmilyen szín alatt nem lehet elfogadni, addig a terület Szerbiával határos részén az ott élő szerbek sem ismerik el maguk felett az albán állam fennhatóságát, és gyakorlatilag önálló közigazgatási hálózatot hoztak létre Belgrád csendes támogatásával. A terület Kosovska Mitrovica központtal a KFOR ellenőrzése alatt áll, de gyakorlatilag most is Szerbia része, szerb jogszabályokkal, dinárral stb.
A térségben szinte mindennaposak a kisebb-nagyobb konfliktusok a helyi szerbek és albánok, illetve a nemzetközi békefenntartók között. Hiába kezdődtek biztató tárgyalások 2011-ben az EU közvetítésével az erre a célra felállított koszovói és szerb delegációk között, mivel tavaly nyáron Pristina úgy döntött, hogy kezébe veszi a Koszovó és Szerbia közötti határátkelők ellenőrzését, melyet addig a helyi szerbek gyakoroltak. A pristinai kormány akcióját követő szerb tiltakozás azóta is tartó erőszakhullámot váltott ki (tüntetések, csőbombák, lövöldözések). A legfrissebb incidens az észak-koszovói Brnjak településnél történt június 19-én reggel, ahol ismeretlen tettes két kézigránátot dobott a Mitrovicát és a dél-szerbiai Ribarićét összekötő úton felállított ellenőrzőpontra. (Kitekinto.hu)
