Létezik-e a Higgs-bozon, a többi részecske tömegéért felelős „isteni részecske”? A kérdésre esetleg július 4-én adják meg a választ az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) tudósai.
A nagy hadronütköztető CMS- és ATLAS-kísérletében részt vevő kutatók jövő szerdán közös szemináriumon számolnak be eredményeikről a CERN-ben. Az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet fizikusai ugyancsak július 4-én beszélnek kutatásaikról Melbourne-ben az egyik legtekintélyesebb nemzetközi részecskefizikai rendezvényen, az ICHEP- (International Conference on High Energy Physics) konferencián – olvasható a LiveScience (www.livescience.com) és a PhysOrg (http://phys.org) tudományos hírportálon.
A 2008-ban üzembe helyezett nagy hadronütköztető Genf mellett, a francia–svájci határon száz méter mélyen, egy 27 kilométer hosszú, 3 méter átmérőjű alagútban működik, ahol a fény sebességét megközelítően felgyorsított, egymással szemben haladó protonnyalábokat jelenleg 8 teraelektronvolt (1 TeV: ezermilliárd elektronvolt) energiával ütköztetnek. Az ütközések során új elemi részecskék keletkeznek általában igen rövid élettartammal, ezek tanulmányozásával a kutatók az anyag tulajdonságait, illetve a világegyetem 13,7 milliárd évvel ezelőtti keletkezésének titkait remélik megfejteni. Tavaly decemberben jelentette be a CERN, hogy találtak a Higgs-bozon létezésére utaló jelzéseket. Mindazonáltal a fizikusok nem gyűjtöttek össze statisztikailag szignifikáns adathalmazt, hogy bejelenthessék az „isteni részecske” felfedezését. Valamivel több adattal rendelkeznek, de az elemzés még folyik – hangsúlyozta Renilde Vanden Broeck, a CERN kommunikációs munkatársa. Hozzátette: így működik a tudomány. Nem jelentik be a felfedezést mindaddig, amíg nem egészen biztosak a Higgs-bozon létezésében. Hiába gyarapodnak az új adatok, további vizsgálatok szükségesek annak kiderítésére, hogy a jelenségek valóban a Higgs-bozon létét jelentik, vagy az „isteni részecskénél” is egzotikusabb valamit takarnak.
Rolf Heuer, a CERN főigazgatója szerint a folyamat olyan, mint amikor egy ismerős arcot fedezünk fel a távolban. Sokszor közelebb kell mennünk, hogy megtudjuk: valóban a barátod, rokonod vagy annak egy alteregója közeledik feléd – fogalmazott.
