A szombati lapok a megállapodások közül azt a két pontot emelték ki, hogy az állandó euróövezeti válságkezelő rendszer (ESM) a jövőben közvetlenül segíthet meg bankokat, a kormányokat támogató állampapír-vásárlási akciókért cserébe pedig nem kell extra megszorító programot végrehajtani, hanem csak az Európai Bizottság országspecifikus ajánlásait kell betartani, ami egyébként is kötelessége valamennyi tagországnak. Ez utóbbi elemmel kapcsolatban például a konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) megjegyezte: sajátos, hogy különleges juttatásra feljogosító teljesítményként jelenhet meg egy olyan alapvető elvárás, mint a jogkövető magatartás. „Mióta lehet bármit is pusztán a törvények betartásához kötni?” – tette fel a kérdést a FAZ Az eurókezesség fogságában című írásában. A lap szerint az olasz és a spanyol miniszterelnök „szemtelen politikai zsarolási manőverrel” kikényszerítette, hogy az euróövezeti bankok feletti közösségi kezességvállalás eszközévé tegyék az ESM-et. „Ez hihetetlen” – írta a FAZ, hozzátéve: Angela Merkel a hét elején arról beszélt, hogy amíg ő él, nem lesz közösségi garancia az egyénileg felhalmozott adósság törlesztésére, és „még el sem értük a hét végét, Németország máris nagyon közel került ehhez”. A liberális Der Tagesspiegel szerint ezek után már senki nem mondhatja, hogy a megszorító politika erőltetésével Merkel válságba sodorja az eurót. A kancellár engedett, és ezzel az eurót használó uniós tagországok közössége újabb lépést tett a közös kezességvállalás felé – írta a lap kommentárjában. A baloldali Berliner Zeitung Angela Mer­kel két arca című írásában kifejtette: a kancellár engedményeket tett az olasz és a spanyol kormányfőnek, de nem behódolt, hanem politikai nagyságról tett tanúbizonyságot, hiszen a koalíciós béke fölé helyezte Németország és Európa érdekét. A lap szerint az ESM átalakítása megfelelő lépés, és azt a belátást tükrözi, hogy a válság már nem valami távoli, absztrakt probléma, hanem Németországot is fenyegető veszély.

Bírálják Merkelt
Egybehangzóan Olaszország és Spanyolország győzelmeként és Angela Merkel német kancellár vereségeként értékelték német lapok az uniós csúcstalálkozón az állandó euróövezeti válságkezelő rendszerrel kapcsolatban kötött megállapodásokat. A legnagyobb példányszámú német napilap, a Bild internetes kiadásában Olaszország és Spa­nyolország az EU-csúcson is győz – Merkel behódol címmel, a legnagyobb olvasottságú hírportál, a Spiegel Online pedig Az éjszaka, amikor Merkel veszített címmel számolt be a csúcsról. A Die Welt konzervatív napilap internetes kiadásában Merkel veresége egy történelmi éjszakán címmel közölt kommentárt.
A Bild beszámolója szerint a megállapodás lényege az, hogy az euróövezeti válságállamok a jövőben könnyebben juthatnak támogatáshoz az állandó euróövezeti válságkezelő rendszer révén, a bajba jutott bankok pedig állami közreműködés nélkül, közvetlenül kaphatnak forrást az ESM-től. „Mindez fordulópontot jelent a válságkezelés politikájában. Angela Merkel feladta szilárd álláspontját” – írta a Bild.
A Spiegel Online szerint a megállapodás lényege az, hogy az euróövezeti államoknak csak az Európai Bizottság (EB) országspecifikus ajánlásaiban megfogalmazott iránymutatásokat kell követniük ahhoz, hogy támogatáshoz juthassanak az ESM-től, és nem kell további megszorításokkal járó költségvetési kiigazító programot indítani, mint a görög, az ír és a portugál esetben. Ugyanakkor a támogatási kérelmeket továbbra is a trojka – az EB, az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap – bírálja el. A másik lényeges elem az, hogy az ESM a jövőben közvetlenül is támogathat bankokat, de csak azt követően, hogy az EKB szervezetén belül kialakítják az új bankfelügyeleti hatóságot, amiről a végső döntést az év végéig hozzák meg. Mindez „Merkel súlyos veresége”. A kancellár szerette volna elkerülni, hogy a német törvényhozásban az ESM és a fiskális paktum ratifikációjáról szóló pénteki szavazás előtt további engedményekre kényszerüljön a dél-európai országokkal szemben, és tanácsadói a csúcstalálkozó előtt még kizárták azt a lehetőséget, hogy fellazítják az ESM-re vonatkozó szabályokat. Az értekezlet végén azonban már nem annyira szigorú az a szigorú feltételrendszer, amelyhez a német kormány ragaszkodott az ESM-mel kapcsolatban – írta a Spiegel. A lap szerint a döntés felvet egy sor kérdést. „Mi történik most azokkal az országokkal, amelyek az ideiglenes válságkezelő alaptól (EFSF) kaptak pénzt? Brüsszel szerint a görög, az ír és a portugál program nem változik, ugyanakkor a megállapodás felébresztheti a mohóságot, különösen a görög kormánynak szolgáltathat újabb érvet a megszorításokat előirányzó program újratárgyalásához” – írta a Spiegel Online.

Óvatos lengyelek
A Rzeczpospolita konzervatív lengyel napilap hét végi kiadása szerint a lengyel bankszektornak nem kedvezne a bank­unióhoz való csatlakozás, a közös európai szabadalom pedig a lengyel vállalkozók jövőjét veszélyezteti. A brüsszeli csúcstalálkozón hozott döntéseket kommentálva a lap Donald Tusk lengyel miniszterelnök szavaira emlékeztetett, aki pozitívumként könyvelte el, hogy Lengyelország – más nem euróövezeti országokhoz hasonlóan – maga dönthet a bankunióhoz való csatlakozásról. A kormányfő a „testreszabott” európai bankfelügyelet bevezetését kedvezőnek minősítette, mert egyebek között a lengyel letétek uniós garanciáját biztosíthatná, de az ország érdekeit veszélyeztető megoldásokra is figyelmeztetett. A Rzeczpospolita külön elemzésében a bankuniót rövid távon az euróövezetet stabilizáló megoldásnak nevezte, amely azonban veszélyt jelenthet a valutaunión kívüli országoknak. Véleménye szerint még a részletek ismerete nélkül is egyértelmű, hogy a lengyel bankszektornak ártana, „ha részben felelősséget kellene vállalnia a spanyol és más zombi bankokért, amelyek képtelenek fennmaradni a piacon a közpénzek infúziója nélkül”. A lap azzal érvel: a britek sem akarnak mások hibáiért fizetni, illetve nem engedik, hogy Brüsszel szabályozza belügyeiket. Szerinte a lengyeleknek is ki kell tartaniuk saját elképzeléseik mellett, „hiszen Lengyel­országban eddig egy bank sem ment csődbe”.