Ponta pontosan fogalmaz
Tegnap délelőtt, a kormányülés előtt Victor Ponta miniszterelnök azt nyilatkozta, a kormány nem fogja megsérteni az alkotmánybíróság függetlenségét. Ehhez képest alig egy óra múlva a kormány sürgősségi rendelettel törölte az alkotmánybíróság feladatai közül a parlamenti határozatok alkotmányosságának vizsgálatát. Az alkotmánybíróság működését szabályozó törvényt a parlamentben is ugyanilyen értelemben módosította a szociálliberális kormánytöbbség, ezt azonban az államfő még nem hirdette ki. A kormány sürgősségi rendelete viszont azonnal hatályba lépett. A parlament két háza elnökeinek leváltásáról szóló keddi parlamenti határozatokat, valamint ezek megtámadását Vasile Blaga és Roberta Anastase által csak az alkotmánybíróság hatáskörét csorbító tegnapi kormányrendelet után jelentették meg a Hivatalos Közlönyben, így már nem támadhatja meg azokat a taláros testület.

Perzsára hívták Băsescut
Határozati javaslatot terjesztett be a parlament házbizottságához tegnap a SZLSZ, július 5–6-ra a parlament rendkívüli ülésszakának összehívását kérve, amelyen a törvényhozás megvitatná a Traian Băsescu posztjából való felfüggesztésére vonatkozó indítványukat. Az államfő felfüggesztéséről a képviselők és szenátorok többségének szavazatával elfogadott határozattal dönthet a parlament együttes ülése, előtte azonban az államfő számára alkalmat kell adniuk arra, hogy az ellene felhozott vádakra válaszoljon – ezt ma délelőtt tíz órára időzítették. Az államfői hivatal visszaigazolta, hogy Traian Băsescu megkapta a felfüggesztésére vonatkozó indítványt, azt azonban nem közölték, hogy részt vesz-e a ma délelőtti parlamenti ülésen.
Az államfőt az alkotmány megsértéséért lehet felfüggeszteni, az erről szóló határozati javaslat tartalmát – az elnökkel szemben megfogalmazott vádakat – az alkotmánybíróságnak is véleményeznie kell, de a taláros testületnek már nem áll hatáskörében megtámadni azt. A véleményezésre „körülbelül 24 órás döntési határidőt fogunk javasolni” – jelentette be Crin Antonescu.

Az SZLSZ vádirata
Az SZLSZ felfüggesztési indítványa szerint Traian Băsescu államfő kisajátította a miniszterelnök alkotmányos feladatkörét a Boc-kormány idején, több ízben megsértette az állampolgárok alapvető jogait, állandó társadalmi feszültséget provokált, romaellenes kijelentéseket tett, kihirdette a parlamentben szabálytalanul megszavazott nyugdíjtörvényt, megpróbálta megfélemlíteni a sajtót, megsértette a hatalmi ágak szétválasztásának alkotmányos elvét, az igazságszolgáltatás függetlenségét, látogatásaival nyomást gyakorolt az alkotmánybíróságra, elfogult volt a Demokrata Liberális Párt javára, és megsértette a képviseleti demokrácia alapelvét, amikor azt mondta, hogy nem ad kormányalakítási megbízást az SZLSZ-nek – többek között ezeket a vádakat tartalmazza az a dokumentum, melynek alapján kezdeményezi az SZLSZ az államfő felfüggesztését. A teljes vádiratot holnap olvassák fel a parlamentben, pénteken szavaznak róla, s amennyiben a parlament az államfő felfüggesztése mellett dönt, feladatkörét ideiglenesen Crin Antonescu, a szenátus új elnöke veszi át, a kormánynak pedig egy hónapon belül népszavazást kell kiírnia – a forgatókönyv szerint azonban a referendumot legtöbb két héten belül megszervezik.

Az RMDSZ megszavazza?
„Nagyon sok indok van” Traian Băsescu államelnök tisztségből való felfüggesztésére – jelentette ki Kelemen Hunor, hangsúlyozva: az RMDSZ számításba veszi a lehetőséget, hogy parlamenti képviselői jelen legyenek a teremben a szavazáskor, és voksoljanak. Az RMDSZ elnöke szerint a szövetség parlamenti frakcióinak együttes ülésén nem esett sok szó Traian Băsescu államelnök felfüggesztéséről, mivel az RMDSZ honatyái nem ismerték a dokumentum tartalmát, melyet tegnap az SZLSZ benyújtott a házbizottságoknak. „Mihelyt ezt megismerjük, dönteni fogunk, emiatt jelen pillanatban nem akarok sem nagyon kategorikus, sem nagyon határozatlan lenni. Úgy vélem, előbb látnunk kell a dokumentumot, és azután beszélünk” – szögezte le Kelemen.

Tőkés vádol
Tőkés László úgy értékeli, új szakaszába lépett Romániában a posztkommunista visszarendeződés. Leszögezte, vádolja a romániai baloldalt és „liberálisnak álcázott” elvtársait azzal, hogy újra az egypártrendszer kényszerzubbonyának fogságába akarják hajtani a társadalmat. „Vádolom a magyarországi baloldalt és annak európai képviselőit, hogy – kettős mérce alkalmazásával – tevőleges módon elősegítik a romániai posztkommunista visszarendeződést azáltal, hogy az Európai Parlamentben gátat vetettek a román helyzet plenáris vitájának” – jelentette ki Tőkés. Hozzátette, vádolja az RMDSZ-t, hogy parlamenti tartózkodásával hallgatólagosan támogatta a lopakodó vörös diktatúra visszatértét.

Elég az ámokfutásból
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) is állást foglalt a belföldi helyzettel kapcsolatban, közleményük szerint véget kell vetni a szociálliberális ámokfutásnak, és az RMDSZ-nek is fel kell hagynia azzal a gyakorlatával, hogy „a mindenkori konjunkturális többséghez csapódik”. Az EMNP értékelése szerint mindaz, ami az elmúlt héten történt Bukarestben, „alapjaiban kérdőjelezi meg a román baloldal demokratikus elkötelezettségét”, a „parlamenti többség által folytatott hadjárat az önkényuralom és a nemzetközi elszigetelődés veszélyét hordozza”. A hatalmon levők „már a demokratikus változás látszatának fenntartását sem tartják fontosnak”, és az egész ország az elszenvedője a szűk politikai eliten belüli hatalmi átrendeződésnek.

Ellenzéki próbálkozás
Ioan Oltean, a képviselőház alelnöke leszögezte, hogy a demokrata-liberálisok minden rendelkezésükre álló eszközzel megpróbálják megakadályozni az SZLSZ-nek a Traian Băsescu államelnök felfüggesztésére irányuló csele­kedetét. Vasile Blaga, a Demokrata-Liberális Párt (DLP) elnöke felhívással fordult az RMDSZ-hez és a független honatyák csoportosulásához, hogy ne támogassák az SZLSZ kezdeményezését, Adriean Videanu, a DLP bukaresti szervezetének elnöke pedig a ma délutáni békés tüntetésen való részvételre szólított fel – a tüntetések egyébként, melyeken Victor Ponta lemondását követelik, már harmadik napja zajlanak.