A királynő éppen az alattvalóihoz intézendő beszédére készült, a lovagok a párharcra edzettek, a hopmester parancsokra várt, amikor megérkeztünk az illyefalvi vártemplom bástyái alá a tizenkilencedik Napsugár-táborba. Az elmúlt napokban a várfalak annyi csapatépítő játéknak voltak tanúi, hogy a sok ötletből egy hadsereget is fel lehetne készíteni a háborúra.
Egy héten át vetélkednek, szópárbajoznak, terepismereti rejtvényeket oldanak meg, ügyességi és ismeretszerző játékokban bizonyítanak, és mindezekkel pontokat gyűjtenek, végül tallérban kapják meg a fizetségüket, amit a Napsugár-vásárban süteményre, szép frizurára, dalra, vörös bor gyanánt kínált szörpre válthatnak. A félszáznyi gyermeksereg már a táborba érkezés előtt közösséget alkotott, hisz valamennyien a Napsugár hűséges olvasói, rejtvényfejtői és -készítői, többen pedig különböző vetélkedőkön bizonyították nyelvi jártasságukat, és így nyerték jutalmul a táborozást. Utóbbiak közül való a székelyudvarhelyi Bethlen bajnokai nevű csapat, amelynek tagjai a Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedő idei IV. osztályos győztesei. Tanítójuk, Péterffy Lenke Júlia azt tartja a tábor legfőbb érdemének, hogy minden tudás, amit a gyermekek itt szereznek meg, egyben gyarapítja ötlettárukat, fejleszti a leleményességet, ügyességet és a csapatszellemet.
Zsigmond Emese, a gyermekfolyóirat főszerkesztője (a gyermekek szerint táboranya) elmondta, öröm számukra, hogy olvasótáboruknak olyan széles a mezőnye, hiszen a jelenlegi táborlakók nyolc megyéből érkeztek. Az aradi Naschauer Kinga lapunknak bevallotta, annyira szereti a Napsugárt, hogy fennállásának idei ötvenöt éves születésnapjára verset írt, amelyben megfogalmazta, „az a leghőbb kívánságom, ne csak gyermekeim, unokáim is olvassák majd szívesen a Napsugárt”.
