A háromszéki diákok több mint 90 százaléka sikeresen vizsgázott magyar nyelv és irodalomból, a magyar szakos tanárok közül többen mégsem tartják különleges teljesítménynek az eredményt. Dobra Judit szerint az idei felmérő feladatait minden tanuló, aki közepes eredménnyel végezte az általános iskolát, könnyen megoldhatta, és 8–8,50-es jegyet szerezhetett, ellenben a kérdésekre adott válaszokban nem mutatkozhatott meg eléggé a tudásbeli különbség, a képességek közötti eltérés, az egymáshoz nagyon közel eső eredmények pedig gondot okozhatnak a kilencedik osztályos besorolásnál. Olyan szövegértési feladat is szerepelt a vizsgalapon, amely nem gondolkodtatott, hanem csak a szövegrészek mechanikus kikeresgélését kö­vetelte meg, és nem igazodott a gyerme­kek életkorához, ismereteihez. A székely­magyar rovásírás eredeztetése körüli tudományos viták ennek a korosztálynak semmit nem jelentenek, így nem érthették azt, hogy „leszámolt az ótürk eredeztetés teóriájával”, mivel számukra egyenként a szavak is ismeretlenek – véli Dobra Judit. „Azt gondolom, félreértés történt a kompetenciaalapú oktatással, illetve felméréssel kapcsolatban. Az ismeretszerzés és a kompetenciák kialakítása, fejlesztése nem áll egymással szemben. A kompetenciákat nem légüres térben fejlesztjük, hanem ismeretek megszerzése által. Irodalmi képességeket fejleszteni irodalmi ismeretek nélkül nem lehet. Nem tartom helyesnek, hogy a felmérő dolgozat ennyi­re elszakad az olyan típusú feladatoktól, amilyeneket a magyartanárok többsége jónak és valóban a kompetenciák felmérésére alkalmasnak vélne. Jelen­leg szembeállítjuk a magyartanítás két olyan feladatát, amely összetartozik.” A pedagógus azt is kifogásolja, hogy nincs állandóság a rendszerben, ötödik osztályban még nem tudni, milyen megmérettetésre lehet számítani az általános iskola befejezése után.