Minden készen áll Oroszországban a vasárnapi parlamenti választásokra, technikailag és politikailag egyaránt: közel 110 millió szavazásra jogosult polgár mintegy 96 000 választókörzetben voksolhat pártlistákon az állami duma — az alsóház — 450 jövendő képviselőjére.
A IV. dumába négy éve négy párt került be. Egészen az utóbbi napokig úgy tűnt, hogy az V. duma megválasztására mindent elrendeztek, s bizonyosan két párt jut be: az Egységes Oroszország, amelynek jelöltlistáját Vlagyimir Putyin államfő vezeti, s amely alighanem alkotmányos többségre tesz szert, ,,ellenzéke" pedig a Gennagyij Zjuganov vezette kommunista párt (KPRF) lesz, de mostanra a 7 százalékos bejutási küszöbnél áll Vlagyimir Zsirinovszkij nacionalista Liberális-demokrata Pártja, valamint az egy éve alakult Igazságos Oroszország is. A 2005-ben elfogadott új választási törvény, amely a politikai erők versengését szigorú korlátok közé szorította, éppen egy kétpólusú politikai váltógazdaság kialakítását volt hivatott elősegíteni. Egyéni jelölt nem indulhat, a bejutási küszöböt 5-ről 7 százalékra emelték, az indulni kívánó pártoknak legalább 50 000 igazolt taggal kell rendelkezniük, legkevesebb 80 (korábban 7) regionális listát kell állítaniuk, s a részvételhez szükséges regisztrációt 200 000 támogató aláírással vagy 60 millió rubel letétbe helyezésével kell megszerezniük — ez utóbbi alól mentesülnek a dumában mostanáig helyet foglaló pártok. Törölték a szavazócédulákról a ,,mindenki ellen" választási lehetőséget — legutóbb 4,7 százalék, vagyis közel 3 millió polgár szavazott így —, s a választás bármilyen részvétel esetén érvényes. A Központi Választási Bizottság (CIK) bármely pártot törölheti az indulók közül, ha úgy ítéli meg, hogy az nem teljesítette valamely feltételt. Összesen 11 párt indulhat vasárnap, ennyi vette az összes akadályt, de közülük hétnek nincs esélye, bár 3 százalékos eredmény esetén további állami támogatásban részesül. A kampányban programokról nem volt szó: az Egységes Oroszország — a hatalom pártja — egyedül Putyinra támaszkodott, és Putyin tervének megvalósulását ígérte a választóknak. E terv részleteit csak találgatni lehet, de a párt rá hivatkozva ígéri a főleg a bőven áramló olajdollárok segítségével elért eredmények folytatását és a stabilitás megőrzését. Sokáig úgy tűnt — a felmérések is azt jelezték —, hogy meglepetés nem lesz, de az Egységes Oroszország Putyinról szóló bizalmi népszavazásnak kiáltotta ki a voksolást. Ez felélénkítette a kampányt, amely elég álmos volt, mert a március 2-án tartandó elnökválasztást tartották döntőnek. Nem mindegy ugyanis, hányan szavaznak bizalmat az elnöknek, ezért a főcsapás iránya a részvételre való mozgósítás lett, amely meglepő formákat öltött: az elnöki adminisztráció kérésére például több mobilszolgáltató (saját költségén) sms-ben hívta előfizetőit az urnákhoz. Maga Putyin is pártjának kérte a szavazatokat azzal, hogy annak győzelme biztosítja a putyini terv megvalósulását, de homályban hagyta, hogy ő miként akar ebben részt venni. Ám míg Putyinra a választók akár 80 százaléka is kész szavazni, pártjára jóval kevesebben. Mindenesetre, a vasárnapi választásnak egyszeriben súlya lett. Mivel Putyin harmadszor egyhuzamban nem indulhat elnökválasztáson, az elnök befolyásának megőrzésére számos forgatókönyv készült, az Egységes Oroszország az elnöki adminisztrációval vállvetve egész tömegmozgalmat szervezett támogatására, de egyelőre csak annyi világos, hogy Putyin az utolsó pillanatig nem akar ,,béna kacsává" válni. Egy oroszországi referendum esetében, a vonatkozó törvény értelmében, mintegy 30 millió voksra van szükség valamely kérdés eldöntéséhez. Amennyiben a vasárnapi dumaválasztáson összejönne ennyi szavazat az Egységes Oroszország számára, az bármely forgatókönyv esetében komoly politikai érvet adna a párt vezetőinek — vagy az elnöki adminisztráció embereinek — a kezébe.