Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke elmondta: azt tapasztalta, hogy Orbán Viktor nyitott az RMDSZ és a Fidesz partneri viszonyának meg­erősítésére. „Nyilván a bizalmat is meg kell erősíteni” – jelentette ki az RMDSZ elnöke, majd hozzátette: „mi ezen vagyunk”. Kelemen úgy értékelte, hogy Magyarország miniszterelnökét érdekli a romániai belpolitikai és gazdasági helyzet, foglalkoztatják a magyar közösség előtt álló kihívások. E kihívások között a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollé­gium bírósági visszaállamosításának, valamint a Marosvásár­helyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem ellehetetlenített magyar tagozatának ügyét említette. Azt is hozzátette, a miniszterelnök teljes támogatásáról biztosította valamennyi olyan kérdésben, amely a magyar oktatáshoz és a kisebbségi jogokhoz kapcsolódik. Az RMDSZ elnöke szerint Orbán Viktor pontosan ismeri az önkormányzati választások eredményei által kirajzolt erdélyi erőviszonyokat, és egyetértett azzal, hogy az erdélyi magyarságnak erős parlamenti frakcióra lesz szüksége az elkövetkezőkben, mert nehéz idő vár a közösségre. „Azt is éreztem azonban, nem kívánja Buda­pestről megmondani, hogy mi legyen Er­délyben. Nem adott tanácsot az őszi parlamenti választásokkal kapcsolatban” – tette hozzá.
Toró T. Tibor, az EMNP elnöke szerint a romániai belpolitikai helyzet értékelése kapcsán a felek egyetértettek abban, hogy az, ami jelenleg Bukarest­ben történik, több, mint a romániai jobboldali és baloldali erők közötti hatalmi harc, ezért nem lehet a román politikai elit belügyeként tekinteni. Toró szerint a magyar stratégiai érdekek békés, demokratikus eszközökkel történő érvényesítése csakis stabil jogállami környezetben, az európai értékrendet tiszteletben tartó Románia kereteiben képzelhető el, nem a pártállami önkény lehetőségét magában hordozó, az állampolgárok választásokon kinyilvánított akaratát megkerülő politikai rendszerben. Tőkés László, az EMNP védnöke szerint ennek az önkénynek a meg­akadályozása ugyanúgy érdeke az erdélyi magyarságnak, mint a törékeny román demokrácia értékeit féltő többségnek is. Ezért van szükség a magyar közösség aktív részvételére a július 29-i népszavazáson, amelynek tétje nem a magyar ügy iránt sokszor érzéketlenséget mutató, de a korrupció visszaszorítását támogató Traian Băsescu államelnök politikai karrierje, hanem inkább a posztkommunista restauráció sikeressége és a korrupció ismételt előretörése – fejtette ki Tőkés.
Toró T. Tibor elmondta, a romániai magyar pártok együttműködésén alapuló „új egységről” vallott nézetei nagymértékben megegyeztek a miniszterelnök nézeteivel. „Orbán Viktor elvi alapon közelített a kérdéshez, elmondta, igazából akkor lehet hatékony az erdélyi magyar érdekképviselet, ha a fontos kérdésekben egységesen tud fellépni” – idézte az EMNP elnöke. Hozzátette, a találkozón megerősödött az a meggyőződésük, hogy az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum összehívása elodázhatatlan.
Toró megjegyezte, az EMNP elsődlegesen az MPP-vel való együttműködés gazdagításáért kész erőfeszítéseket tenni, de ez az együttműködés fontos magyar kérdésekben az RMDSZ-re is kiterjeszthető. „Még ha az RMDSZ álláspontjával sok esetben nem is értünk egyet, érdemes a fontos ügyekben megtalálnunk az együttműködés keretét. Orbán Viktor is erre kért” – jelentette ki az EMNP elnöke.
Szász Jenő, az MPP elnöke azzal a meggyőződéssel tért vissza Buda­pest­ről, hogy az erdélyi magyarság és az MPP egyaránt számíthat Magyar­ország miniszterelnökére. „Az elmúlt esztendőkben kifejtett munkánk megbecsülése a miniszterelnök részéről megtörtént” – állapította meg a pártelnök. Hozzátette, az erdélyi magyar helyzet értékelése során úgy látták, hogy az RMDSZ-hez a romániai magyarság „domináns pártjaként” kell viszonyulni. „Ehhez kellő bölcsességre van szükség, és ehhez kaptunk biztatást és támogatást a miniszterelnöktől” – összegezte következtetéseit az MPP elnöke.