Növényvédelmi bemutató

2012. július 12., csütörtök, Közélet

A Bayer vállalat tegnap délelőtt dr. Mucsi Mihály mérnök Kézdivásárhely és Torja közötti nyolchektáros kísérleti parcelláján tartotta meg az esztendő hetedik és egyben utolsó nagyszabású növényvédelmi bemutatóját, melyen mintegy kétszázötven háromszéki, Hargita, Brassó, Szeben és Maros megyei mezőgazdász vett részt.

  • A szerző felvétele
    A szerző felvétele

A kísérleti parcellán a Bayer cég az eddigi három kultúra – búza, burgonya és cukorrépa – mellett még kettőnek – repce és kukorica – növényvédő szerével ismerkedhettek meg a résztvevők. Az aszály nagyon megviselte az idei termést – hangsúlyozta dr. Mucsi Mihály –, a termelők csüggedtek, hiszen Felső-Háromszéken június 5-e óta nem volt eső, szenved a mező. Bizonytalan a jövő, hiszen nagyon kevesen engedhetik meg maguknak az öntözést – ecsetelte.                        (Iochom)
 

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Ön szerint feljut-e a mostani idényben a SuperLigába a Sepsi OSK?









eredmények
szavazatok száma 779
szavazógép
2012-07-12: Közélet - :

Sepsiszentgyörgy a dzsessz fővárosa

Hét elején kezdődött és egész héten tart Sepsi­szentgyörgyön a hatodik Jazz és Improvizációs Zenei Tábor.
2012-07-13: Máról holnapra - Mózes László:

Jogaink és javaink védelmében

Nagy baj, hogy az erdélyi magyar közösségnek szinte folyamatosan igazát kell bizonygatnia, olyan ügyekben kényszerül állásfoglalásra, csatázásra, melyek normális élettérben nem is léteznének, így pedig az erdélyi magyar ember jövőt teremtő építkezés helyett inkább konok, szívós küzdelemre kényszerül.