Nem tanult saját kudarcából a tanügyi tárca. Nem képes beismerni, hogy az évente (vagy inkább miniszterváltásonként – ami azért egy esztendőben többször is megtörténik) bevezetett „újítások”, a tanügyi rendszer összetákolt reformja csak rosszat hozott eddig pedagógusnak, tanulónak, szülőnek egyaránt. Az érettségin a végzősöket buktatták el (készakarva – akár ezt is mondhatjuk), most a pedagógusokon a sor.
Az augusztus másodikán kezdődő, címzetes pedagógusi állásokért meghirdetett írásbeli versenyvizsga kezdése előtt alig pár héttel az oktatási minisztérium, a megyei tanfelügyelőségek honlapján megjelent az átirat, melyben közlik a vizsgatételek összeállításának modelljét. Tanügyi nyelvezethez nem értő meg se próbálja értelmezni a szöveget. Sok éve pedagógusként dolgozó tanároknak, óvónőknek is rejtély, mit akarnak a pár mondatos átiratban. Egy dolgot azonban mindenki lát: az írásbeli versenyvizsga kezdése előtti utolsó métereken újból (ki tudja, hányadszor) sötétségben hagyták azokat, akik eddig komoly melléállással, tanulással készültek a nagy megmérettetésre. Úgy tűnik, a félreérthető tételsorok okozta botrány – vagy szándékos félrevezetés? – megismétlődik, akárcsak a diákok vizsgáin.
Mi ez, diverzió? Talán így akarja levezetni az oktatási miniszter az újból szégyenteljes bukásba fulladt érettségi miatti dühét? Be akarja bizonyítani, hogy a minisztériumban minden rendben, az ott megszülető, a valóságtól messze álló elképzelések a tudatlan, állandó katedrára vágyó pedagógustársadalom miatt nem valósíthatók meg? – kérdik sokan, és a felvetés akár igaz is lehet.
Lehet fogadni, mikor húzza rá újból a pedagógusokra a vizes lepedőt a szaktárca. Mert könnyebb ezt tenni, mint meghallgatni a tanügyben dolgozók véleményét, ajánlását. A minisztérium nem tévedhet, a baj az alattvalókkal van – a minapi diverzióval ezt be tudják és be is fogják bizonyítani.
