A könnyítések többek között a civil szervezetek képviselőinek, uniós állampolgárok közeli hozzátartozóinak, egészségügyi okból utazóknak és kísérőiknek, valamint a meghatározott rendezvényekre utazó fiataloknak, egyházi embereknek és újságíróknak a beutazását segítik. Az érintettek kevesebb adminisztrációval vagy olcsóbban juthatnak vízumhoz, bizonyos esetekben pedig többszöri beutazásra jogosító vízumot kaphatnak.

Egészségügyi dolgozók tüntettek
Közel négyszáz ápolónő vonult a pozsonyi parlament elé tegnap tiltakozásul az ellen, hogy az alkotmánybíróság felfüggesztette annak a törvénynek a hatályát, amely magasabb bérküszöböt szabott meg az ápolónők és a szülészek asszisztensei számára. A béremelésért folyó tüntetések sorozatával még tavaly tavasszal kezdték el küzdelmüket az egészségügyi dolgozók. Követeléseik teljesítésére egy közel negyedmillió aláírást tartalmazó petíció benyújtása után tett ígéretet Iveta Radicová kormánya. A vonatkozó jogszabályt – egyik utolsó intézkedéseként – februárban hagyta jóvá a törvényhozás. A szabályozás a ledolgozott évek szerint 640 és 928 euró közötti bérminimumot szabott meg. Az áprilistól hatályos intézkedést az orvosi kamara beadványa alapján július 11-én függesztette fel az alkotmánybíróság. A fekete pólókat viselő egészségügyi dolgozók Nem kellünk?, valamint Az orvosoknak adtatok, a nővéreket pedig átvertétek feliratú transzparensekkel vonultak a parlament elé. A tüntetésen a szónokok hangsúlyozták: Szlovákiában a nővéri szakma a körülmények miatt kihalásra ítéltetett, amit szerintük az is bizonyít, hogy jelenleg a szakmában dolgozó minden hatodik alkalmazott a nyugdíj előtt álló korosztályhoz tartozik. A tüntetők képviselői a parlament egészségügyi bizottságának tolmácsolták követelésüket, hogy az új bérküszöböt bevezető törvény hatályát állítsák vissza. A nővérek szakszervezete által szervezett tüntetés az első komoly megmozdulás a Fico-kabinet megalakulása óta.

Elítélik a terrorizmust
Az Európai Unió és Izrael ismét egyöntetűen elítélte a terrorizmus minden formáját, ugyanakkor az EU továbbra sem teljesíti azt a tel-avivi kérést, hogy a radikális síita Hezbollahot felvegye a terrorszervezetek európai listájára. Az unió és Izrael között Brüsszelben tartott miniszteri találkozón különösen éles hangon ítélték el a múlt héten Burgaszban elkövetett öngyilkos merényletet, amelynek célpontjai izraeli turisták voltak. Avigdor Lieberman izraeli külügyminiszter hangoztatta: a Hezbollahot fel kell venni az uniós terrorlistára, mert elfogadhatatlan, hogy egyfelől európai diplomatákkal tárgyal, másfelől Európában merényleteket követ el. Erato Kozaku-Markullisz ciprusi külügyminiszter viszont azt mondta, hogy az uniós tagállamok között erre vonatkozóan egyelőre nincs konszenzus. Lieberman kitért a vegyi fegyverek témájára is, miután a szíriai kormány a hét elején elismerte, hogy rendelkezik ilyennel. „Amikor azt látjuk, hogy Szíria vegyi és biológiai fegyvereket ad a Hezbollahnak, az a pillanat lesz számunkra a vörös vonal” – fogalmazott a miniszter. „Nézőpontunkból ez háborús ok. Határozottan és habozás vagy visszafogottság nélkül fogunk reagálni” – tette hozzá.