Múzeumi centenáriumCsaba királyfi mai üzenete

A centenárium megérdemli a több mozzanatot magában foglaló ünneplést – emelte ki köszöntőjében Vargha Mihály, az intézmény igazgatója. Mint mondta, Kós Károly az épület tervezésekor a legapróbb részleteke is figyelt. Van, ami elveszett, más nem valósult meg. Ezeket igyekeznek apránként pótolni. Ha Bánffy Miklós vitráliumát avatjuk, tudnunk kell, ki gróf Bánffy Miklós – fogalmazott az igazgató, ezért hozták el az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (OSZMI) által Szebeni Zsuzsanna vezetésével összeállított tárlatot.
Gróf Bánffy Miklós életútját Ács Piroska, az OSZMI igazgatója ismertette a nagyszámú közönséggel, mely számára szűknek bizonyult a Toleranciaterem. Előadása végén kifejtette, az üvegfestmény igen jó helyre került, s ez egyszerre két egyéniség, Bánffy mellett Kós Károly előtti tiszteletadás is.
A rendezvény ünnepi szónoka, Németh Zsolt, a magyar országgyűlés külügyi államtitkára egyfajta szimbolikus síremléknek nevezte az üvegfestményt. Csaba királyfi leszegett fővel, konokul ül a lován, nem egy hódító római diadalmával, mert a csillagösvény nem éppen egy jól kikövezett életútra utal, hanem harcokra, menekülésre, népe számára a földszerzésre, a föld megtartására, otthonteremtésre. Csaba királyfi a székelység magyarságon belüli önálló identitásának szimbóluma volt ezer évvel ezelőtt, és az ma is – mondotta a politikus, hozzáfűzve: a mű alkotója kihívásokkal teli életútjára is utal. A volt külügyminiszter, politikus és művész sorsa, akár a Csaba királyfié, elválaszthatatlan a székelység sorsától. Ennek ma itt, Sepsi­szentgyörgyön különös jelentősége van, amikor huszonkét és fél évvel a Ceauşescu-diktatúra megdöntése után letöltendő börtönbüntetésre lehet ítélni valakiket azért, mert jogszabályi keretek között a népétől jogtalanul elorzott közösségi intézmény és szimbólum visszajuttatásán dolgoznak – utalt a Mikó-ügyre. Ahogy ezer éve, kilencven éve, és több mint húsz éve mindig, ma is vannak, akik félelemben próbálják tartani a székelységet, hátha feladja sorsát, eladja földjét, átadja a kulturális teret, amelyet őseitől örökölt – fejtette ki, hangsúlyozva: az emberi jogokat és a romániai jogállamiságot illető nagyon komoly kérdések ezek. Majd reményét fejezte ki, hogy Románia képes lesz visszatérni a nyugati jogállami fejlődés útjára, képes lesz biztosítani annak feltételét, hogy a székelység nyugodt lehessen a szülőföldjén. Csaba népe karddal harcolt a földért, ma kaszával kell a „földet” megtartani, vállalkozó szellemmel, fejlesztésekkel, családalapítással, gyermekek világra hozásával és színvonalas magyar iskolákban – mint a Székely Mikó Kollégium – való taníttatással – mondotta Németh Zsolt. Zsugorodó közösségből gyarapodó nemzetté kell válnunk lélekszámban és lélekben, olyan politikai struktúrában, amely az összetartozást és az önkormányzást erősítheti. Ma ezt üzeni nemzetének Csaba királyfi – zárta szavait az államtitkár.
A múzeum főbejáratával szemközt felszerelt óriási ólomüvegfestményt – melyet Makkai András kolozsvári üvegművész alkotott felesége, Eszter és apja, Makkai János festőművész segítségével – Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere és Németh Zsolt leplezte le. Megáldotta Szabó Lajos római katolikus plébános, kanonok és Makkai Péter árkosi református lelkész. Utóbbi Bánffy Miklós Erdély-trilógiájának címeit – Megszámláltattál, És híjával találtattál, Darabokra szaggattatol –, a Dániel könyve 5. fejezetéből átvett prófétai értelmezést továbbgondolva fejtette ki a nap üzenetét: van haza, még ha szétszaggatott is, s ahhoz csillagösvény vezet. Ezt a hazát kell nekünk építenünk. Majd nemzeti imánk eléneklése után felcsendült: vezesd még egyszer győzelemre néped, Csaba királyfi, csillagösvényen...