Közösségünk megkerülhetetlen

2012. július 31., kedd, Máról holnapra

A Traian Băsescu menesztéséért kiírt népszavazás után ismételten kiderült, bármennyire tüzelnek az erdélyi magyarság ellen a bukaresti megmondóemberek és politikusok, annyian, amennyien maradtunk, nem többen, mint 1,2 millióan, megkerülhetetlen erő vagyunk. Most kimondottan jól fogott volna az a néhány százezer, illetve közel egymillió magyar szavazat a pillanatnyi hatalom mai urainak, de nem kapták meg. És jól van ez így.

Különben a magyarok nem azért maradtak távol az urnáktól, mert Orbán Viktor ezt sugallta-forma Tusnádfürdőn, hanem elsősorban mert ez a szoclib szövetség már hatalomra kerülése előtt, de főképp utána móresre akart tanítani bennünket, megmutatni: ők, csakis ők az urak az országban. Még meg sem melegedett a szék ülepük alatt, MOGYE-ügyben máris felvillantották erős magyarellenes érzelmeiket, s mintegy törlesztésként a korábbi évekért, s hogy legyen, aki eme elcsatangoló nyájat őrizze-bekerítse, azonnal román prefektusokat ültettek a nyakunkra, s szusszanásnyi idő elteltével a magyar intézményvezetők javától is szabadultak.
Ha nagyon őszintén elemezzük a népszavazás erdélyi, illetve főképp székelyföldi eredményeit, még talán azt sem állíthatjuk, hogy a magyarság kiállt volna Traian Băsescu mellett. Valójában az államelnök javára egyetlen dolgot írhatunk: néhány évvel ezelőtt – amikor gyakran portyázott Kovásznán – megértette-forma, hogy a magyar gyermekek nem tudják a román anyanyelvűeknek szánt tankönyvekből megtanulni az állam nyelvét. Azt sugallta az oktatásért felelős minisztériumi embereknek (például Markó Béla tanügyért felelős miniszterelnök-helyettesnek), dolgozzanak ki új módszertant, és adjanak ki új tankönyveket, hogy a magyar nebulók ne utálják, hanem megtanulják az állam nyelvét.
De, emlékezzünk, autonómiaigényünket mereven és nevetve utasította el. Pedig néhány esztendővel ezelőtt, amikor az SZNT javaslatára falvainkban autonómia-népszavazást tartottak, mily lehengerlően sok ember mozdult meg, szavazott, rótta a falvakat, majd mind az RMDSZ, mind a román hatalom a törvény nevében megsemmisíttette voksainkat. Nos, a népszavazás erejébe vetett bizalom ez idő tájt ingott meg e vidéken. Ráadásul pontosan tudtuk, hogy a vasárnapi népszavazásra hívó hatalom magát a Székelyföld létét kérdőjelezte meg, jeleskedett a tőlünk elorzott MOGYE körüli botrányos igazságtalanságok támogatásában, s majdhogynem ellenségként tekintett ránk. Szinte nevetséges, hogy most számítottak szavazatainkra.
A kormányzó pártoknak, Pontának és Antonescunak (ha nem hagy fel a politizálással, miként ígérte) 2014-ig együtt kell élnie Traian Băsescuval. S ami talán még nehezebb, a politikailag kettéosztott országgal, melyben – hány ízben bizonyítsuk még – az 5–7 százalékos magyarság megkerülhetetlen.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Ön kire szavaz az elnökválasztás második fordulójában?









eredmények
szavazatok száma 777
szavazógép
2012-07-30: Közélet - :

Halálos baleset Szentivánlaborfalván

A megyei mentőszolgálat négy járművét és egy SMURD-rohammentőt is Szentivánlaborfalvára küldtek tegnap délután, ahol a 11-es országúton súlyos közúti baleset követelt emberéletet, miután egy gépkocsi – mely fölött vezetője uralmát vesztette – belerohant egy lakóházba.
2012-07-31: Riport - Kisgyörgy Zoltán:

Fuvarosok unokái

Bereck Háromszék északkeleti kapuja, átjáróhely, a háborús időkben a „hadak útja”. Itt bonyolódott le régen és részben ma is a fontos áruforgalom a havasok mindkét lábánál élő nép mindennapi életében. A fuvarozás a bereckiek őseinek megélhetését jelentette. A