Jakutföld területén tizenhét tűz pusztított szerdán, összesen mintegy 2036 hektáron. A közel három hónapja tartó kánikula és szárazság hivatalos közlések szerint jelentős mennyiségű terményt pusztított el Oroszországban. A Greenpeace környezetvédő szervezet úgy véli, a helyzet sokkal rosszabb annál, mint amilyennek azt a hatóságok beállítják. A „katasztrófát” emlegető szervezet azt állítja, hogy jelenleg körülbelül egymillió hektárra terjed ki a tűz, szemben a hatóságok által közölt néhány tízezer hektárral.

Izrael nem döntött
Izrael még nem hozott döntést az iráni atomlétesítmények elleni esetleges támadásról. Mindezt Benjámin Netanjahu miniszterelnök jelentette ki egy kedd esti televíziós nyilatkozatban. Ugyanakkor hangsúlyozta: kormánya önállóan kíván dönteni arról, miként reagáljon Irán nukleáris programjára. Ebben a kérdésben Izraelt senki nem befolyásolhatja – fogalmazott Netanjahu. Az interjú azzal egy időben hangzott el, hogy Izraelbe érkezett Leon Panetta amerikai védelmi miniszter. Korábban nyílt titoknak számított, hogy az amerikai kormány ellenez Irán ellen mindenfajta izraeli katonai akciót, amelyet ugyanakkor Tel-Aviv a hírek szerint már régóta fontolgat. Izraeli sajtóértesülések szerint a Pentagon vezetője arról kívánja meggyőzni az izraeli vezetést, hogy az Iránnal szembeni szankciók eredményességéhez időre van szükség. Ezenkívül Panetta rá akarja venni az izraeli kormányt arra, hogy mondjon le az Irán elleni, megelőző jellegű katonai csapás szándékáról.

A lakosság választja a cseh elnököt
Václav Klaus cseh köztársasági elnök tegnap aláírta a közvetlen államfőválasztást bevezető alkotmánytörvényt – közölte Radim Ochvat, az államfő szóvivője. Az új jogszabály alapján Klaus utódját 2013 elején a parlament két háza helyett már az ország lakossága fogja megválasztani. Az alkotmánytörvényt februárban fogadta el a parlament, de Klaus, aki nyíltan „végzetes hibának” minősítette a közvetlen elnökválasztás bevezetését, nem sietett a jogszabály aláírásával. Az új cseh államfő megválasztására 2013. január eleje és február eleje között kerül sor. Csehországban ezzel több mint két évtizedes vita ért véget. A közvetlen államfőválasztás bevezetése még a kilencvenes évek első felében, az önálló Cseh Köztársaság megalakulásakor (1993) felmerült. A későbbi években öt konkrét javaslatot is beterjesztettek a parlament elé, de politikai akarat híján a kezdeményezés mindig elbukott. Cseh elemzők szerint a parlamenti államfőválasztás ugyanis a pártok számára jóval nagyobb egyezkedési teret biztosít, mint a közvetlen elnökválasztás.