Államfői tisztségébe való visszahelyezése után bő egy héttel lépett először a nyilvánosság elé Traian Băsescu, a romániai diplomaták éves találkozóján mondott hosszú beszédet, kioktatva a diplomatákat, hogyan tálalják a romániai helyzetet külföldön – amivel Titus Corlăţean külügyminiszter természetesen nem ért egyet. Băsescu beszédében felelevenítette az elmúlt két hónap történéseit is, véleménye szerint a Szociál-Liberális Szövetség erőszakos hatalomátvételi kísérlete a nemzeti kisebbségek jogainak súlyos megsértésével zajlott le. A Románia számára követendő utat is kijelölte, elmondva: barátaik keleten vannak, de az ország érdekei nyugat felé irányítanak.
A legfontosabb romániai intézmények képesek voltak megvédeni a jogállamot, amelyet a jelenlegi parlamenti többség megpróbált darabokra törni – kezdte beszédét Traian Băsescu a diplomaták éves találkozóján. Kifejtette, a belpolitikai válság sokat ártott az országnak, amely elszigetelődött, ugyanakkor megmutatta, hogy a jogállamiságot szavatoló alapvető intézmények „talpon maradtak, és működőképesek”. Băsescu szerint ezért Romániát nem kellene büntetni schengeni csatlakozásának újabb halasztásával. Arra biztatta a román nagyköveteket, mielőbb tisztázzák fogadó országaikban, hogy a legfontosabb román intézmények – példaként az alkotmánybíróságot, a legfőbb ügyészséget, a korrupcióellenes ügyészséget, az állambiztonsági szerveket, a statisztikai intézetet említette – kiállták a próbát, ellenálltak a rájuk nehezedő politikai nyomásnak, és megvédték a jogállamot.
Băsescu emlékeztetett arra, hogy a parlamenti többség július elején leváltotta az ombudsmant, a parlament két házának elnökeit, és felfüggesztette az államfőt. Szerinte ezzel a parlamenti többség súlyosan megsértette a koppenhágai kritériumokat. Úgy értékelte, a nemzeti kisebbségek jogainak megvédéséről is szólt ez az ügy, hiszen a Mihai Răzvan Ungureanu vezette kormány április végi bukását a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar tagozatának helyzete idézte elő. Băsescu szerint egy kisebbségnek alapvető joga, hogy anyanyelvén tanuljon egy olyan egyetemen, amelynek kötelessége biztosítani a kisebbségek anyanyelvű oktatását.
Băsescu szerint Románia nyugati szövetségesei azért léptek fel határozottan, mert fontos állammá vált Románia a NATO és az EU keleti határán, mérhetetlen bizalmat vetettek bele, és azt hitték, hogy Románia kiszámítható ország.
Băsescu leszögezte, hogy Bukarest külpolitikai céljai változatlanok, az országnak továbbra is a Nyugat felé kell orientálódnia, és elutasította azokat a kijelentéseket, amelyek szerint Romániának ismét keleti irányba kellene fordulnia. „Úgy gondolom, nagyon fontos, hogy a politikai osztály – rossz vagy jó, amilyenek vagyunk – olyan politikai hozzáállást mutasson, amely bebizonyítja, hogy Románia előre akar menni, szövetségesei oldalán. Nincs más megoldásunk, és nem kelet felé mutat az utunk, még kulturális szempontból sem. Az biztos, hogy a barátok keleten vannak, de érdekeink nyugat felé mutatnak” – tette hozzá. Elutasította azokat a kijelentéseket is, amelyek a Nyugat állásfoglalásait az ország belügyeibe való beavatkozásként bélyegzik meg.
Felsorolta és röviden értékelte Románia stratégiai partnerségi kapcsolatait, közöttük a Magyarországgal kötöttet is, amelynek létjogosultsága – mint mondta – ma már megkérdőjelezhetetlen.
Băsescu elmondta, hogy amennyiben egyes nagykövetek az államfő üzeneteit nem fogják továbbítani fogadó országuk illetékes hatóságainak, akkor az elnöki hivatal közvetlen kommunikációs csatornát alakíthat ki a nagykövetségekkel. Titus Corlăţean külügyminiszter jelezte, hogy nem ért egyet ezzel a lehetséges lépéssel.
Az SZLSZ nem adja fel
A Nemzeti Liberális Párt alelnöke, Relu Fenechiu bejelentette, már majdnem elkészült az általa kidolgozott választási törvénytervezet, mely megkönnyítené Traian Băsescu leváltását, hiszen eltörölné a részvételi küszöböt, és pontosan meghatározná a választási névjegyzéket. Fenechiu szerint Băsescu újabb felfüggesztési kísérletére a referendumot a parlamenti választásokkal egy időben kellene megszervezni.
Traian Băsescu tisztségéből való felfüggesztésének harmadik kísérletét leginkább a Konzervatív Párt tiszteletbeli elnöke, Dan Voiculescu sürgeti, aki azt szeretné, erre még október, legkésőbb november folyamán sor kerüljön. Elképzelésével az SZLSZ sok politikusa, többnyire liberálisok értenek egyet, Eugen Nicolăescu, a Nemzeti Liberális Párt képviselőházi frakciójának alelnöke például kijelentette, Traian Băsescu tegnapi nyilatkozatai megindokolnák az újabb felfüggesztést. Toni Greblă, a szenátus jogi bizottságának szociáldemokrata elnöke viszont úgy reagált, Nicolăescu kijelentése nem képviseli sem a Szociáldemokrata Párt (SZDP), sem az NLP álláspontját, hozzátéve: a SZDP-nek nem kifejezett célja felfüggeszteni az államfőt, hanem, hogy rábírja Traian Băsescut, maradjon az alkotmány megszabta korlátok között, de amikor súlyosan megszegi az alkotmányos előírásokat, a parlament kénytelen lesz ismét elindítani a felfüggesztési eljárást.
Ungureanu díszdoktor lesz
Megtisztelőnek tartja, és elfogadja Mihai Răzvan Ungureanu volt miniszterelnök a Pécsi Tudományegyetem orvostudományi kara által felajánlott honoris causa doktori címet – közölte a politikus tegnap. Ungureanu kijelentette: természetesnek tartja, hogy az adott helyzetben kormányhatározattal alapítottak magyar kart a Marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetemen. A Pécsi Újság.hu hétfőn számolt be arról, hogy Miseta Attila dékán a romániai magyar tannyelvű orvos-, fogorvos- és gyógyszerészképzés érdekében kifejtett erőfeszítéseiért díszdoktori címet adományozna Ungureanunak.
