Felcsendült a 25. zsoltár (Szívemet hozzád emelem…), s a Cselekedetek könyvéből választott ige alapján különleges nyári, vakációs órarendet állítottak össze a kollégistáknak: ,,számtanból hozzáadni a mindennapokhoz egy jó barátot, fizikából mérlegelni a viselkedést, a kiejtett szót, a földrajzi hegycsúcsokon közelebb kerülni Istenhez". Az ige szavaival búcsúztatták a kilépőket, és kiosztották a tanulmányi eredményekért járó díjakat, jutalomkönyveket. Jeles esemény volt — mondták a szülők, tizenhét évvel ezelőtt erről álmodni sem mertünk! A 488-as számú énekkel vallották: Áldással megyünk…