Tabajdi Csaba szerint az Európa Tanács kisebbségvédelmi eszközeit ― így a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezményt, valamint a regionális és kisebbségi nyelvek európai chartáját ― be kellene építeni az Európai Unió normarendszerébe.
A magyar szocialista európai parlamenti képviselő erről az etnikumközi párbeszéd előmozdításán fáradozó amerikai nem kormányzati szervezet, a Project on Ethnic Relations által Brüsszelben az Európai Parlament épületében szervezett konferencián beszélt. Kifejtette, hogy az EU a kelet-közép-európai államok csatlakozása előtt olyan feltételeket fogalmazott meg a belépni szándékozók számára ― az úgynevezett koppenhágai kritériumok között ―, amelyek teljesítését nem várja el következetesen a régi tagországoktól. Szerinte a jogi előírások szintjén ― ami persze nem feltétlenül talál a mindennapi élet gyakorlatával ― az új tagországokban erősebb a kisebbségek védelme, mint a régi tagországokban. Ma még megválaszolatlan kérdésnek tartja, hogy az új tagországokban fog-e alacsonyabb szintre csökkenni, vagy pedig a régi tagállamokban fog az újak szintjére emelkedni a kisebbségvédelem. Tabajdi felhívta a figyelmet arra, hogy az EU reformszerződése jogi alapot teremt az uniós szintű kisebbségvédelmi normák kidolgozásához, hiszen a 2. cikkely az alapvető értékek közt említi a kisebbséghez tartozók emberi jogainak védelmét. Ezért is fontos ― hangsúlyozta ―, hogy megtörténjék a reformszerződés ratifikálása.
Gál Kinga magyar néppárti EP-képviselő kiemelte, hogy Nyugat-Európában, ahol inkább a bevándorló kisebbség problémája szembeötlő, egészen másként fogják fel a kisebbségi kérdést, mint Kelet-Közép-Európában, ahol embercsoportok annak nyomán kerültek nemzeti kisebbségi helyzetbe, hogy az államhatár akaratukon kívül megváltozott. Schöpflin György, aki ugyancsak magyar néppárti EP-képviselő, tovább árnyalta ezt a képet, kiemelve, hogy a baltikumi oroszok között például vannak olyanok, akiknek a gyökerei oly mélyek a lakóhelyükön, hogy tradicionális kisebbségnek minősíthetők, vannak viszont olyanok is, akik történelmi távlatban nemrég ― a szovjet időkben ― települtek be, és ennek folytán inkább bevándorló kisebbséghez tartozónak minősíthetők. Megjegyezte, hogy az EU-n kívülről EU-országokba beáramló migránsok mellett az EU-országok közötti migránsok is megjelentek nagyobb számban, például a lengyelek több nyugat-európai országban, ami némiképp megint másfajta megítélés alá esik.
Szent-Iványi István magyar liberális EP-képviselő aktuálpolitikai összefüggésekbe helyezte a kisebbségi kérdést, utalva arra, hogy Koszovó sorsának rendezése nagy horderejű döntéseket igényel majd kisebbségvédelmi szempontból is, és ezek a döntések az egész térségre hatást fognak gyakorolni.
