Mikor már a vita nem fér a házban, akkor kiviszik az utcára. De még jobb, ha az európai nagy, közös házba. Ilyen viták mindenütt vannak az iskolában, de még az óvodában is. Mert a gyerekek is állandóan vitatkoznak. A gyengébbek a nagy testvérrel fenyegetőznek, a kisebbek a nagyobb barátokkal. Éppen, mint most az Európai Bizottságban (EB) Strasbourgban. De ott magasabb, európai szinten veszekednek. Minden pártnak, pártocskának van nagyobb testvére, aki a kisebbnek pártját fogja.
Úgy is kezdődött, mint az óvodában. Vagy mint a verekedés, hogy a koma visszaütött. Egyik képviselő kezdett csúfolódni a másik ruhájával. Viviane Reding, az EB igazságügyi kérdésekben illetékes alelnöke ugyanis narancssárga kosztümkabátkában jelent meg a vitán. Ezért a mi szociáldemokrata Cătălin Ivanunk támadta, és igaza volt, mert innen is látszik, hogy a hölgy kedvenc színe ugyanaz, mint a mi elnökünké, Băsescué, a narancssárga. Ezért védi Băsescut.
Ebből aztán nagy vita kerekedett. A szocialisták és a liberálisok védték, a néppártiak támadták a jelenlegi Ponta-kormányt. Később a cirkusz már iskolás szintre emelkedett, mert az egyik demokrata liberális honatyánk beárulta Pontát, a miniszterelnököt, mondván, hogy másolt, illetve puskázott, és követelte, mondjon le! Ezután a bezzegelés következett. Az osztrák szocialista Swoboda úr azt mondta Viviennek, hogy bezzeg, amikor Băsescu úr rendetlenkedett, és jogsértő magatartást tanúsított, Vivien nem lépett fel ellene. (Államcsínyről – ugyebár – nem lehet beszélni, mert végeredményben nem lőtték le sem az elnököt, sem a miniszterelnököt.) Azt állította, hogy az államfői titulusért folytatott ökölvívó-mérkőzésen Băsescu tulajdonképpen kiütéses vereséget szenvedett, csak a(z) (alkotmány)bírák csalták el a bokszmeccset, és penderítették ki Antonescut a ringből meg a Cotroceni-palotából. Monica Macovei meg azt mondta, hogy nálunk az ügyészek másfél millió elcsalt szavazat ügyében nyomoznak. A vita végén C. V. Tudor hangsúlyozta, hogy ő csak azért nem lehetett elnök, mert nálunk minden szavazáskor csalnak.
Régebb a mi Victor Pontánk kérte ki magának, amikor a mi Orbán Viktorunkhoz hasonlították. Most Gál Kinga, Magyarország fideszes képviselője kérte ki maguknak, hogy ne hasonlítgassák az ő esetüket a romániaihoz, mert ők kétharmados többség segítségével hoztak az unió által kifogásolt döntéseket, Romániában meg egy ideiglenes kormány akarta leváltani az elnököt.
Aztán Sógor Csaba egyperces felszólalása is elhangzott a Mikó-üggyel kapcsolatban, mire a válasz hosszú hallgatás volt, és az is marad. Pedig adózhattak volna egyperces néma csenddel a Mikó elvesztése miatt.
Ráadásul nálunk járt Litvánia elnök asszonya, aki jó tanácsokat osztogatott. Azt mondta, hogy a politikusok fejezzék már be a cirkuszt, mert ha nem, azzal még több terhet raknak népük vállára.
Ilyent mondani botorság, mert nálunk kit érdekel ez?
