Életre kelt Kossuth sakk-készlete
Kossuth Lajos születésének 210. évfordulóján a Magyar Nemzeti Múzeum aulájában Kossuth-relikviákat állítottak ki. A legnagyobb becsnek a reformkori politikus sakk-készlete örvendett. Az alkalomból Portisch Lajos és Gyimesi Zoltán nagymester játszhatott – selyemkesztyűben – az ereklyével. Előtte azt mondtam, hogy nem remeg a kezem, de most megérintett Kossuth szelleme – mondta Portisch Lajos.
Mint a példa is mutatja, a tárgyak képesek érzelmeket hordozni – jelentette ki Csorba László, a Nemzeti Múzeum főigazgatója, aki elmesélte, a jó sakkozó hírében álló Kossuth a könyv formájú táblát, melynek gerincén Hist of England felirat áll, az 1850-es évek elején Angliában kapta, miután törökországi száműzetéséből odautazott. A bábuk csontból készültek, s a készletet, amelyet élete végéig magával hordott, Kossuth Lajos fia, Ferenc adta ajándékba a Nemzeti Múzeumnak apja hagyatékából.
Csak az unióval
A nyugat-balkáni régió csak akkor fejlődhet békésen, ha a térség államai csatlakoznak az Európai Unióhoz – mondta a német kancellár Berlinben, miután megbeszélést folytatott Zoran Milanović horvát kormányfővel. Ebben a folyamatban fontos állomás Horvátország 2013. július 1-jei uniós csatlakozása – mondta. A tagság megszerzéséig vannak még teendők, és ezek elvégzéséről idén ősszel és jövő tavasszal is készül majd jelentés. Horvátország azonban jó úton jár, és az utóbbi hónapokban bátor törvénymódosításokat hajtott végre, ami a német befektetők számára is meggyőző volt – mondta Angela Merkel. Hozzátette: Horvátország hitelminősítői besorolásának alakulása is azt mutatja, hogy a zágrábi vezetés jó politikát folytat. Zoran Milanović kiemelte: a horvát kormány a csatlakozásig hátralévő időben is igyekszik teljesíteni a költségvetési fegyelmet előíró szerződés követelményeit. Ugyanakkor a gazdasági növekedésre is figyel, és igyekszik minél több német befektetőt megnyerni az ipar fejlesztéséhez.
Karadžić háromszáz órája
Hatszáz órát kért, de csak háromszázat kapott Radovan Karadžić, a boszniai szerbek egykori politikai vezetője arra, hogy felvonultassa a védelem tanúit az ellene folyó perben a hágai székhelyű ENSZ-törvényszéken. Az egykori Jugoszlávia területén elkövetett súlyos bűncselekményekben eljáró törvényszék szóvivője közölte: mivel a vád tanúinak meghallgatása 299 óra 27 percen át folyt, Karadžić is csak háromszáz órát kap. Karadžić ellen népirtás és más háborús, illetve egyéb emberiség elleni bűncselekmények vádjával folytatnak eljárást. Az önmagát védő vádlott október 16-án kezdheti meg a mellette szóló tanúk kikérdezését. Ugyanazon a napon kezdődik Hágában Goran Hadzić egykori horvátországi szerb vezető büntetőügyének tárgyalása. A most 67 éves Karadžić az 1992 és 1995 között dúló boszniai háború után tizenhárom éven át bujkált. 2008 júliusában Belgrádban elfogták, a szerb hatóságok kiadták Hágának. A törvényszékkel való szerb együttműködés az egyik feltétele volt annak, hogy Belgrád előreléphessen az európai integrációs folyamatban.