Nem utolsósorban egyéni érdekekhez is szorosan kapcsolódik egy-egy engedély. A minisztérium hozzáállását mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a medvék országos kilövési keretét hetven egyeddel csökkentették idén. Tették mindezt anélkül, hogy ismernék az ország állatállományának létszámát. A miniszter asszony mondta ezt is: tulajdonképpen azt sem lehet tudni, hány medve él az országban… Az állomány felmérésére jelentős uniós alapokat használhat fel Románia. A leghatásosabb módszer az állatok rádióadós nyakörvvel való ellátása lenne. Ezzel szemben a pénzt terepjárók, távcsövek, terepruházat beszerzésére fordították leginkább – mondják a téma szakértői.

Pénz van, de mire?
A miniszter asszony állítása szerint nem ismeretes az ország medveállománya, de közben a Kárpátok Alapítvány és a brassói Transilvania Egyetem szakemberei által készített felmérés épp az általa vezetett tárca honlapján tekinthető meg. Kovászna megye vonatkozásában azt írják: az optimális medveállomány 234, ezzel szemben 1045 él erdeinkben (országosan 5630–6380 egyedet jelentenek). A vadászterületek használói a folyó vadászidényre 89 egyed kilövését kérték, 52-re kaptak engedélyt, a tanulmány szerint 33 lenne az ideális. Tavalyra 60-at kértek, 54-et kaptak. A felmérés szerint például a megyei vadászegyesület területén 8, a Dél-Hargita társaságnál 7, míg Katrosa vadászterületén 6 egyed kilövése lenne az optimális.
Az utóbbi időben sok szó esett a LifeUrsus projektről általában a medveállomány felmérésében végzett munkájukkal kapcsolatban. Pop Mihai, a program munkatársa viszont elmondta, tevékenységük erről sokkal többről szól: azt próbálják kideríteni, melyik a legmegfelelőbb módszer a medveállomány felmérésére. Jövő tavaszra összegezhetik az eredményeiket. Több szempont, körülmény figyelembevételével akár három vizsgálati módszert is ajánlhatnak – mondta a szakember. Eredményeiket a környezetvédelmi tárcához is eljuttatják, talán ezek felhasználásával rövidebb időn belül is konkrét számadatokat kaphatunk az állományt illetően. A pontos felmérés különben nehézkes, mivel a medvék vándorló életmódot is folytatnak.
A LifeUrsus uniós és a minisztérium által is folyósított pénzek felhasználásával működik. Pénz tehát volna (nem a fenti szervezetet marasztaljuk el!). De miközben a környezetvédelmi tárca honlapján nonprofit szervezetek (melyek sokak szerint lényegében kiválasztott személyek zsebébe juttatnak uniós és kormányzati pénzeket) kutatási eredményeivel mutatják be az ország medveállományát – mások még mindig azt vizsgálják, milyen módszerekkel lehet a valósághoz legközelebb álló eredményeket hozó felméréseket végezni…
Komoly összegek állnak a Zernyest melletti medvepark rendelkezésére is. Napi negyven eurót költhetnek el egy medvére. (Egy óvodás vagy iskolás gyerekre mennyit költ a tanügyminisztérium?) A Zernyestre kerülő medvék első „kezelése” a környezetbe való „beillesztéskor” az ivartalanítás. Ebben részesült az Árkosról idén elkobozott medvekan is. Az ottani bekerített terület nem növekszik – az állomány igen, ezzel egyenes arányban az elkölthető pénz mennyisége. Ez lenne a legmegfelelőbb védelem?

Nem adnak engedélyt
László Béla, a megyei vadászegyesület igazgatója nevetségesnek tartja, hogy a vadásztársaságokra hárítják a medvék elszaporodásának „bűnét”. Tavalyhoz képest hetven egyeddel csökkentették az országos kilövési keretet – közölte. Azzal viszont egyetért az igazgató, hogy a létszám tekintetében nagyon zavarosak az adatok. A medvék által az állatállományban okozott károk okán 48 dossziét iktatott a megyei egyesület, ezzel szemben – még csak hírek szintjén – hat medve kilövését hagyja jóvá a szaktárca. Viszont vannak olyan vadásztársaságok, ahol négy iratcsomó alapján öt-hat medve kilövési engedélyét várják… Nincs igazság – vélekedett László Béla.
Kis Attila, a Katrosa vadásztársaság vezetője is osztja véleményét. Hiába kérik a kilövési engedélyeket, hiába mondják, hogy elszaporodtak a medvék, az illetékeseknél süket fülekre találnak. A minisztériumtól függ az engedélyek kibocsátása, ha tízet kérünk, négyet kapunk – magyarázta. A társaság különben a Kommandó–Zágon–Nagy­patak, Csernáton–Bodoki-havasok–Bálványos térségben működik. Erre a sok tízezer hektárra kapnak négy-öt medvére kilövési engedélyt.

Ritkaság a veszett medve
A Dâmboviţa megyei medvetámadás után egy bocsot ki is lőttek. Bebizonyosodott: az állat veszett volt. Kovászna megyében viszont emberemlékezet óta nem tudnak veszett medvéről. Dr. Sikó Barabási Sándor állatorvos elmondta: harminc évre visszamenőleg nem tud ilyen esetről. Medvéket nem oltanak, a vadak közül csak a rókák veszettségét próbálják megelőzni. Tavaly nyolc ilyen esetet jegyeztek, egy kutya, hét róka fertőződött. Idén változott a kép, egy-egy nyest és macska, továbbá két róka esetében diagnosztizálták a betegséget – mondta a megye főállatorvosa. A veszettség friss seben keresztül, nyál útján terjed. Macskák esetében karmolás is továbbíthatja a betegséget – a mancsok tisztogatása során a nyál a karmokra ragadhat.
A veszettség kimutatására háromlépcsős tesztsorozat áll a szakemberek rendelkezésére. Ha az alapvizsgálat során (ami néhány órát vesz igénybe) bebizonyosodik a fertőzés, nincs szükség további elemzésre. Ha viszont ez negatív, de az állat a veszettség jeleit mutatta, kórszövettani vizsgálat szükséges, ezt egy hét alatt tudják véglegesíteni. Ha ez is negatív, mégis fennáll a veszettség gyanúja, a legbiztosabb biológiai próba következik. Ennek során egereket oltanak be, az eredmény egy hónap elteltével derül ki – tudtuk meg Sikó doktortól.

Szűkül a mackók élettere
A medvék életterének kiválasztásában három tényezőt kell figyelembe venni: az élelemhez jutás lehetősége, zavartalan környezet, megfelelő nyugvóhely. Dâmboviţa megye különben szerény medveállománnyal büszkélkedhet, többnyire az őszi szezonban, egy-két hónapig keresik fel a mackók az erdő közeli gyümölcsöseket, kukoricásokat.
Háromszéken a jelentős medveállomány okozta károk eredete az emberi közösségekre is visszavezethető – ezt vallják sokan, még ha név nélkül is, félve a más véleménytől. A haszonállatok – szarvasmarha, juh – szaporodása folytán a medvék élőterébe ékelődtek be az esztenák, nyári szajvánok. A medve így vagy a felségterületére betörő nyájakból, csordákból szerzi meg ennivalóját, vagy a mezőkön, kukoricásokban, gabonában keresi mindennapiját. A gazdák véleménye másként hangzik: gátolják meg a vadászok a vadak termőterületekre való behatolását – ez is jogosnak mondható.
Konkrét beavatkozás azonban kevés történik. Zabola kivétel: a medvék távol tartására emberszagot terjesztő csapdákat helyeztek el a veszélyeztetett helyeken. A megoldás hasznosnak bizonyult – tudtuk meg Demes Botond alpolgármestertől, aki a kovásznai vadászegylet vezetője is. Erdővidéken a vadásztársaság által biztosított villanypásztorok kihelyezésével próbálják védeni a tulajdont.

Politikusok külön joggal
A medvék vadorzása tekintetében megyénkben nincsenek különösebben kirívó adatok. Amiről tudunk, az tavalyelőtt történt Erdővidéken. Feltételezhetően juhászok, gulyások fogtak meg akkor egy bocsot. Az állat a vackorfára szerelt hurokban végezte – nem kérdéses, hogy halála kínszenvedés volt. A hurok derekára szorult, valószínűleg a vízhiány okozta halálát.
A vadak háziállatokkal szembeni területvesztése senki számára nem lehet kétséges. Viszont a vadásztársadalom sem nézheti ölbe tett kézzel ezt a folyamatot. Nyilvánvaló, hogy a törvénykezésnek kellene szabályoznia, rendeznie a mezőgazdászok és vadászok közötti nézeteltéréseket. Fennforgó politikusaink, képviselőink, szenátoraink nagy része a „vadász” címet is viseli. Ez számukra külön jog, ennek ellenére meg sem próbálnak részt vállalni a vadgazdálkodás körüli, tényekre alapozó törvénykezés megalkotásában. A kilőhető vadak iránti konkurencia pedig nagy. Meg kellene állapítani, hogy melyik párt tagjai lőhetik a medvét, a szarvast, a vaddisznót – jegyezte meg ironikusan Rétyi Csaba, az árkosi vadászcsoport vezetője. Tehát: ki a medvék ura, az RMDSZ, a Demokrata Liberális Párt, a Szociál-Liberális Szövetség, netán más a jogosult?